Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. Hungarie novae geographico-historica. Pars secunda transdanubiana. Fordította és bevezette Prokopp Gyula

mocsaraktól. Itt van Esterházy Ferencnek Sárosd nevű majorja, továbbá Jakabszállása, Hantos, Simány és Előszállás a zirci ciszterciek birtoka. Karácsonyszállása is az övék. Végül Venyém, Baracs, Kisapostag és Pázmánd Száraz György örököseinek a tulajdona, a Dunához közel, Pentele alatt. 17. Pentele, vagy másként Pentalia ugyancsak a Száraz család birtoka. Lakosai szerbek, de magyarokkal vegyesen. A Duna mellett fekszik, a folyam felé lejtő síkságon, mely annyira tágas, hogy népes falu elférne rajta. Körülötte hatalmas sáncok vannak. Közülük kettőt — a nyugati oldalon — mély árok választ el egymástól. Dél felé tovább folytatódik a síkság, mindkét oldalon lejtős domboktól kísérve. Ez a síkság telítve van római pénzzel. Ha csak kevéssé is megforgatják a talajt, különféle veretű réz- és aranyérmek kerülnek a felszínre. Kelet felé, közel a faluhoz, meredek domb emelkedik. A domb nyugati, déli és keleti oldala le van vágva, 300 lépésnyire pedig egy keresztbe futó mély árok — mint valamiféle mély üreg — kétfelé vágja a dombot. Ha ennek mentén felmegyünk a dombtetőre, szőlővel beültetett tágas, lapos részre jutunk, melyet itt is, ott is bemélyített üregek hasítanak fel. Az ottlakóktól hallottuk, hogy ezek az üregek a kincskeresők nyomai. Az üregek falmaradványokkal vannak telítve, amelyek egykor épületek részei voltak. Alig két láb vastagságú rétegben szőlőtermő talaj borítja a dombot, alul pedig csupa fal, római épületek romjai. Vannak itt kőemlékek is, bevésett képekkel és római felirattal. Az egyik közülük három láb hosszússágban áll ki a földből, a magasságát nem ismerem. A felső részén egy férfi félalakja van kifaragva, alatta pedig a következő felirat: D. M. M. VLP. IVLIANO VEL. EX. V. VIX. AN. LXIIII A dél felé tartó síkságon halad a rómaiak által épített út, több mint két mérföld hosszúságban. A síkság tele van gödrökkel, az út jobb oldalát pedig — mérföldkövek gyanánt — sírhalmok szegélyezik. Én tíz ilyen halmot számláltam meg. A Duna felé, mintegy kétezer lépésnyire Pentele alatt ismét sáncok vannak, részint a rómaiak idejéből, részint pedig újabbak. Marsigli gróf így írt az itteni régiségekről: Pantalia, a Szentmargit határában fekvő dunáninneni városka római régiségeiről híres. Kevéssel lejjebb ugyanis szőlők vannak, amelyek között erődítmények maradványai láthatók. Közülük azt, melyik legtávolabb van Pantaliatól, Posta-nak nevezik. Egyébként Pantaliatól magasra töltött, egyenes út vezet Földvárig, amelynek nyugati oldalán, meghatározott távolságokban kilenc, négyzetes alapú erődítményt építettek. Ezek, valamint maga az út is, földből és kavicsból épültek. Űgy hiszik, hogy ezekben az erődítményekben szétosztva egy egész legio volt elhelyezve. — Ez a leírás helyszíni megfigyelésen alapszik. Mikor azonban a hely régi nevét keresi Marsigli, nem tudja, mit mondjon. Ennek a helynek régi nevéről — így folytatja tovább — alig tudhatni valami bizonyosat. Talán Anamantianak, vagy Lusunumnak, vagy Vetusanumnak (más néven Vetusalinanak) nevezték. A Peutinger-féle táblán

58 ez a legszélső város, 45 000 lépésnyire Trans-Aquincumtól. Anamantia kétségkívül Alsó-Pannóniának eevik városa volt, amint ez Antoninus itinerariumából is kitűnik, de hogy hol volt ez a város, azt nem tudom. Simler Almással azonosítja Orteliusnak az ókor földrajzáról írt műve alapján, Lazius viszont Moháccsal. A többi elnevezést illetően sincs nagyobb bizonyosság. Ezekkel nem is foglalkozunk, mert ez a találgatás elég nehéz dolog és számunkra nem is nagyon érdekes. 17. Almás, népiesen Rácalmás, szintén a Duna partján fekszik, de fél mérfölddel feljebb. Igen nagy falu, nevét az almától kapta, jóllehet már csak keveset termel. Lakosai földműveléssel és szőlőtermeléssel foglalkoznak. Földje termékeny. Földesurali a Szapáry, Lendvay, Matkó, Somogyi, Csupor és Fiáth családok. 18. Adony a Duna partján van, szemben a Csepel-szigettel, amely a Duna-ágon keresztül határos vele. Van itt két kisebb sziget is, az egyik közülük Adonyhoz tartozik. Népes, vegyes lakosságú falu, a Zichy-örökösök birtoka. Földje sem nem jobb, sem nem hitványabb az almási földnél, az Almás felé eső részen azonban mocsarak is vannak. Postaállomás is van a faluban. A törökök erődítményt emeltek itten, védekezésül a keresztény csapatok portyázása ellen. Buda körülzárása idején a mieink Nádasdy, Thurzó és Pogrányi vezetésével egy vállalkozást hajtottak végre a Duna mentén, melynek során nemcsak ezt az erősséget foglalták el, hanem hatalmukba kerítették a folyamon lefelé haladó hajóhadat is Paks és Földvár helységekkel együtt. Itt van a Fördős család Dainak nevű pusztája. 8* 115