Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

az Isten akarata szerint, hanem Dárius, három év múlva azonban Chaldaea, Média és perzsia egy birodalom lesz, hatalom kiterjed az egész világra, s ennek a világbirodalomnak lesz a királya Cyrus. Ez az a történet tehát, amelynek alapján az ismeretlen szerző művét több kevesebb sikerrel megkomponálta. Volt a biblián kívül más forrása is? A jezsuita drámák jelentékeny többsége vándortéma. Egy-egy jónak tartott dráma néha az egész országot bejárta. Drámaszövegek, rendezői, szereplői példányok sora vándorolt kézről kézre, egyik városból a másik városba, egyik országból a másik országba, egyik szerzetes rendből a másik szerzetes rendbe. Tanárok, diákok, rendezők, szereplők vitték magukkal újabb és újabb állomáshelyeikre egy-egy a szamukra nagyon megtetsze;t dráma kéziratát. A témák igen vegyesek, s többnyire kompilációk. A szerző kiválaszt egy-egy jobb bibliai históriát, elképzelt történetet, s ebbel jól, rosszul összeállít egy drámát. Ezen az eredeti szövegen módosít a há; superiorja, módosít a rendező, módosíthatnak a szereplők maguk is. Ha pedig a dráma elhagyja keletkezési helyét, a szerző teljesen ismeretlenné válik, s a szerző szövegéhez való ragaszkodásnak a legminimálisabb kötődése is megszűnik, s az alapszövegből számtalan variáns születik. így történt ez a Boldizsár-témával is. Az alap a bibliai mag. Ebből a fabulából azonban nem a jelen változat ismeretlen szerzője írt először és egyedül drámát, hanem a téma több drámavariánsát kompilálta színjátékká, vagy egy esetleg nem is magyar területen született latin nyelvű drámát fordított magyarra. A Boldizsár (Balthasar) és a Cyrus-téma is feltűnően kedvelt. Mi lehet ennek az oka? Cyrus szabadította meg a zsidóságot a babyloni fogságtól, s ahogyan Cyrus ténylegesen szabaddá tette a kiválasztott népet, úgy Jézus a kiválasztottakat bűneitől szabadította, váltotta meg. Ezér Cyrus Krisztus előképe. Nem csoda tehát, hogy ez a történet oly népszerű volt a jezsuita iskolában. Ez a drámai cselekmény azonban több témamotívumból vált egységes egésszé. Egyik jelenet már ismert: Boldizsárnak, miközben ő főembereivel és ágyasaival vígan lakomázik, egy csodálatos kéz három megfejthetetlen szót ír fel a falra, amit csak Dániel tud megfejteni. A másik motívum: Dánielre irigykednek az ország főemberei, s ezért az oroszlánok barlangjába vettették Dáriusszal. A próféta másnap reggel sértetlenül lép ki az oroszlánok verméből. A harmadik Dániellel kapcsolatos történet szerint társaival együtt őt is kemencébe vetik, de a tűz nem fog rajtuk.

81 A Dániel és a Balthasar-téma kedvelt drámatéma a 17—18. században. Gyakran színre kerül a Cyrus-téma is. Cyrus történetét a magyar irodalomban először Kákonyi Péter énekelte meg 1574-ben. Cserényi Mihálynak a Históriájában (História Az Persiai Monarchiabeli Feidelmekről Kolozsvár 1592.) adott helyet Cyrus történetének. Bogáti Fazekas Miklós: Ez világi nagy soc zür zavarval való Ének című munkájában adott helyet az ismert történetnek. Boldizsár-témával a magyar irodalom más műfajaiban sem a 16. században, sem később nem talákoztunk.

82 Drámatémaként Dániel és Boldizsár a német jezsuita iskolai színpadokon már a 16. század második felében megjelenik a színen. 1565-ben Mainzben, 1579-ben és 1580-ban Kölnben. 1587-ben Koblenzben, 1634-ben Emmerichben, 1646-ban Hildesheimben, Í653-ban Augsburgban, 1678-ban Luzernben, 1685-ben Landsbergben, 1691-ben Bambergben, 1693-ban