Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - A Szabadegyházai Szeszgyár története 1919 – 1972. (Írták: Berkes Sándorné, Farkas Gábor, Horváth György, Nagypataki Imre, Orbán Béla)

hulladékszeszek újrafinomításának, regenerálásának gondolatához. A nyersszesztermelés szüneteltetése miatt az erre a célra kialakított lepárlóberendezést összekapcsolták egy másik — szintén kihasználatlan — lepárló-berendezéssel és saját kivitelezésben létrehozták a gyógyszergyári hulladékalkoholok regenerálására alkalmas lepárlóberendezést. Még ebben az évben 1800 abs.hl regenerált szeszt állítottak elő, melyet a felhasználók denaturált szesz helyett alkalmaztak. Az Élelmezésügyi Minisztérium vizsgálta a konzervipari termékek gazdaságosságát és értékesítési lehetőségeit a világpiacon. A vizsgálat eredményeként elrendelte a paradicsomsűrítmény termelésének fokozását. Ekkor még nem tisztázódott, hogy a kapacitásbővítést hol lehet végrehajtani. Mivel a konzerviparon belül a kapacitásbővítés feltételei közül igen sok hiányzott, továbbá a paradicsomsűrítmény-termelés fokozásának alapanyag-szükséglete tekintetében gondok merültek fel, úgy döntöttek, hogy a paradicsomkonzervgyárat a Szabadegyházai Szeszgyárban létesítik. Ebben az elhatározásban szerepet kapott a Szabadegyházai Szeszgyár energia, épület, szennyvízelhelyezés, terület és munkaerő tekintetében meglevő előnyös helyzete, tovább Fejér megye területének paradicsomtermesztésre való alkalmassága. Ezenkívül Fejér megyében még egyetlen konzervgyár sem létezett. Az elkészített paradicsomüzemi beruházási célt az Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Főosztálya az 1966. április 4-én kelt 66.363/1966. sz. rendeletével jóváhagyta. Az Országos Tervhivatal elnökhelyettese az 944/1. (IX.) 1966. sz. átiratában fizetésmérlegjavító-beruházásként elrendelte a paradicsomüzem megvalósítását a Szabadegyházai Szeszgyárban. A következő év elején a kivitelező vállalatok nagy apparátussal hozzáláttak a beruházás végrehajtásához. Tulajdonjogi szempontból úgy határoztak, hogy egy kerítésen belül ne legyen megosztva az anyagi felelősség a Konzervipar és a SZOV között, ezért a paradicsomkonzervgyárat a Szabadegyházai Szeszgyár állományába rendelték. A beruházás végső összege 33 182 000 Ft volt. A Szabadegyházai Szeszgyár 42 mezőgazdasági nagyüzemmel kötött paradicsom-termeltetési szerződést. A beruházás befejezésének időpontja 1968. június 30. Az új létesítményt a kitűzött határidőre üzembe helyezték. A szeszgyár előtt álló 1967. évre kitűzött feladatok rendkívüli erőfeszítéseket igényeltek. 1966 decemberében elkészült a VbgreJbusch,-rendszerű torulaüzem. A beruházás során csak a kiegészítő berendezéseket vásárolták meg, az új üzem gyártástechnológiájának licencét nem. Az 1963-ban kidolgozott torulaélesztő-gyártás szakaszos, ill, félfolyamatos volt, ezt a módszert nem lehettt átvinni egy teljes mértékben más rendszerben működő folyamatos gyártóvonalra. Mivel a Vogelbusch gyártástechnológia megvásárlása igen költséges lett volna, takarékosság céljából a SZOV a Szabadegyházai Szeszgyárnak és a Szeszipari Kutató Intézetnek közös feladatképpen tűzte ki az új üzemre vonatkozó gyártástechnológia kidolgozását. A kidolgozáshoz a SZOV egy évet (1967) biztosított. A kísérleti időszakot azonban tervfeladattal is megterhelte, mégpedig az előző évi takarmányélesztő-termelés 150%-át tervezte be a szeszgyár részére. Ugyanakkor nem biztosított fedezetet a próbaüzemi költségekre sem. Az év folyamán nagyon fontos volt az új üzem kezelésének elsajátítása, ezen belül döntő volt az automatikus szabályozórendszerek és ellen-