Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - A Szabadegyházai Szeszgyár története 1919 – 1972. (Írták: Berkes Sándorné, Farkas Gábor, Horváth György, Nagypataki Imre, Orbán Béla)

őrzőrendszerek kezelésének megtanulása. Az igen sok nehézség ellenére is az új üzemben alkalmazható gyártástechnológiákat dolgoztak ki, noha a kidolgozás során gyakran ellentétes nézeteket kellett összeegyeztetni. Az új üzem aktiválása 1967 februárjában történt meg, a beruházás végösszege 12 070 000 Ft volt. Ebben az évben 59 050 abs.hl volt a finomszesztermelés, takarmányélesző-termelés tekintetében a gyár alig maradt le a kitűzött értékterv teljesítésétől, mert a termelt összes takarmány élesztőnek, a 12 310 q-nak 62%-a I. osztályú volt. A gyógyszergyári hulladékszeszek regenerálásával a szeszgyár 5510 abs.hl denaturált szeszminőségű párlatot állított elő. A szeszgyár történetében az 1967-es év jelentette eddig az egy év alatt elért legnagyobb fejlődést. A világszabadalmat képező Vogelbusch rendszerű torulaüzem igen hatásosnak bizonyult, sőt nemcsak takarmányélesztő előállítására, hanem sok más fermentációs technológia kidolgozására, végrehajtására is alkalmas volt. Ez az év a nagyarányú fejlesztés mellett sok problémát is hozott, pl. túlterhelés miatt a gyár legnagyobb teljesítményű artézi kútja behomokolt és csaknem félévre kiesett a vízszolgáltatásból, az áramtermelő gőzgép olyan mértékben elhasználódott, hogy működését meg kellett szüntetni, a távvezetéki áramellátásban gyakoriak voltak a kiesések, így komoly termelési zavarok keletkeztek. Az új torulaüzem hatására csökkent a takarmányélesztő önköltsége, javult a minősége, de a több termelés miatt gondok keletkeztek a szárítókapacitásban. Szép eredményeket ért el a szeszgyár munkaverseny tekintetében. A Szeszipari Országos Vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága munkaverseny-felhívást adott ki, ebben a gyár számára 0,5%-os költségszint csökkentésen kívül a fizetésmérleg-javító tőkés beruházás üzembe helyezését jelölte meg. Ezen kívül feladatául tűzte ki, hogy dolgozóinak mintegy 40%-át tömörítse szocialista brigádokba. Ezeket a feladatokat a gyár maradéktalanul teljesítette, a termelés költségszintje 2,3%-kal csökkent, az új torulaüzemet a kitűzött határidő előtt 2 hónappal üzembe helyezték és a gyárban megalakult 8 szocialista brigáddal az összes létszámnak 45%-a lett szocialista brigádtag. Az újító mozgalomban problémák léptek fel, melyeket főleg az új újítási rendelet idézett elő. Ez előírta, hogy az újítási díj kifizetését a dolgozók jövedelmét csökkentő részesedési alapra kell terhelni, továbbá a műszaki dolgozók újításainak megítélésénél fokozott mértékben vizsgálni kell a munkaköri kötelesség kérdését. Mivel az újítások díjazását termelési költségekre nem lehetett elszámolni, a beadott kevés számú újítást meglehetősen kedvezőtlenül díjazták. Az újító mozgalom stagnált. A következő év, 1968. a kormány által életbe léptetett új gazdasági mechanizmus első éve a gyár irányításában és gazdálkodásában is sok újat hozott. A műszaki fejlesztésnek egyik legnagyobb programját, a paradicsomüzem építését és ennek gőzenergia-szükségletét biztosító 3 HO—K olajtüzelésű automatikus kazán telepítését kellett befejezni. Emellett a termelés szerkezetében és volumenében nagyarányú változások következtek be, többek között öt új termék gyártását kezdték meg: paradicsomsűrítmény, sűrített must, borseprőpárlat, almapárlat-finomítvány és takarmányozási célra használt Bn vitamin koncentrátum. A gyár kollektívájának a termelési feladatok ellátása mellett részt kellett vennie az új ter-