Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - A Szabadegyházai Szeszgyár története 1919 – 1972. (Írták: Berkes Sándorné, Farkas Gábor, Horváth György, Nagypataki Imre, Orbán Béla)

Szeszipari Országos Vállalat ipar-nagyvállalat alapítását határozta el. Ennek értelmében a Szabadegyházai Szeszgyár mint önálló vállalat megszűnt és az újonnan alakult Szeszipari Országos Vállalat 05. sz. gyára lett. A Szeszipari Országos Vállalat megalakulásával az egész magyar szesz-, keményítő-, ecet- és élesztőipar egyetlen nagyvállalattá alakult és a régi vállalatok gyáregységekké váltak. A vállalat termelési tevékenysége a központi tervutasítások rendszerén alapult, amely igen sok részletes előírást adott meg a gyárak részére. Többek között előírták az éves késztermékek mennyiségét naturális mutatókban, a termékekhez felhasználható alap- és segédanyagnormákat, a karbantartási költségeket, a felújításokra fordítható összeget, a tárgyévre vonatkozó beruházás összegét (szigorúan pontosítva a létesítményekhez, vagy állóeszközökhöz), előírták a gyár létszámát állománycsoportokra bontva, az egyes állománycsoportok bérbesorolását, a gyár által feldolgozható anyagokat és az igénybe vehető energiahordozó fajtákat. Fentieket évenként szabályozták. A következő évben, 1964-ben a gyár 54 600 abs.hl finomszeszt állított elő. Átalakították a használaton kívüli butanol lepárlóberendezést és kidolgoztak egy melasz-nyersszesz gyártási technológiát, ezek segítségével az év folyamán 9000 abs.hl magasfokú, nagytisztaságú nyersszeszt állítottak elő víztelenítési és ecetgyártási célokra. Az év folyamán korszerűsítették a torula takarmányélesztő gyártástechnológiáját, ennek következtében a gyár 951 tonna szárított takarmányélesztőt gyártott, ezzel a szeszre vetített takarmányélesztő-hozam valamennyi hazai gyár közül a Szabadegyházai Szeszgyárnál volt a legmagasabb (17,4 kg/abs.hl). Ebben az évben saját hatáskörben megterveztek és elkészítettek egy új, nagy teljesítményű töltelékes gázmosó berendezést az erjedési gázokkal távozó szesz kinyerése céljából. Az új gázmosóberendezéssel csaknem kétszeresére nőtt az erjedési gázokból kinyert szesz mennyisége, ami naponta átlagosan 300 hlf-ot jelentett. A takarmányélesztő-szárítóhengeren néhány technológiai módosítást hajtottak végre, ezek hatására a berendezés teljesítménye több, mint 20%-kal növekedett. Az oldószerüzemi berendezések hasznosításával az olajipar részére terven felül sor került 50 tonna furfurol finomítására (ez a forfurol importból származott és nem felelt meg a hazai minőségi követelmény éknek). Ebben az évben energia-racionalizálási intézkedéseket is végrehajtottak, amelyek jelentős mértékben csökkentették az energiatermelés költségeit. Ide kell számítani azt a körülményt, hogy a Láng Gépgyár csak 1965 februárjában szállította le a GO—5 olajtüzelésű kazán automatikáját, ennek ellenére a vállalat a raktáron levő műszerek és automatika-elemek felhasználásával részleges automatizálással biztosította a kazán 1964 májusában történő beindítását. Ezzel lehetővé vált a rossz hatásfokú 601 sz. mozdonykazán üzemen kívül helyezése. A racionalizálási intézkedések közé tartozik még az erjedéshez szükséges levegő szolgáltatását biztosító csehszlovák légkompresszor felmelegedett hűtővizének kazántáplálásra való felhasználása is. Villamosenergia megtakarítás vonalán előrelépést jelentett a fázisjavító kondenzátorok beépítése. Az üzem és lakótelep közvilágításának korszerűsítése is ebben az évben történt. Az év folyamán a beruházások révén több új munkahely létesült, ezek kiszolgálása komoly gondokat okozott különböző területeken, ilyen munkakörök voltak az új kazán kezelése, a hozzátartozó vízlágyító kezelése és a