Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Dani Lukács: A Dunai Vasmű első évtizede 1950 – 1960.

gelyen folyó szállítások a Pusztaszabolcs—Rétszilas vasútvonal korszerűsítését, a 6-os fő közlekedési útvonal megépítését, illetve becsatlakoztatását tették szükségessé. A kombináton belül a kokszolás technológiai folyamata a következőképpen alakul. A Komlóról, illetve Pécsről érkező légszerelt szenet a kokszolómű szénmosója lemossa 7—12%-os hamutartalomra. E középterméket — szárítás után — egy közel 500 méteres szállítószalag-rendszer segítségével az erőmű szénterére szállítja. A 60—65%-ban kokszolható szén a kokszolóblokkból történt kitolás után osztályozódik majd, szintén szállítószalag-rendszeren, a 25 mm-nél nagyobb szemcséjűek a kohó kokszbunkerébe, az ennél kisebbek a mész- és dolomitüzembe, illetve a 10 mm alattiak az érctömörítőműbe kerülnek. A kokszolás melléktermékeit a vegyi üzemek dolgozzák fel. A kamrából kilépő gázból előbb a kátrányt vonják ki, majd a hűtéshez használt vízből az ammóniát. Ennek, valamint a gázban visszamaradt ammóniának a kinyerése a szulfátüzemben történik. A megtisztított kamragáz további útja a benzolkinyerőbe vezet. Az utolsó fázis a kéntelenítés. A vasöntés technológiai folyamatában az ércelőkészítőmű az alapanyagok (érc, mészkő, pirok-pörk stb.) fogadását, a mechanikai előkészítését, osztályozását végzi. Míg az ércelőkészítő fizikai, addig a darabosító üzem az anyag kohászati előkészítését látja el, biztosítva a nagyolvasztó ércszükségletét. A kohóból csapolt nyersvasat 100 tonnás üstökben a keverőcsarnokba szállítják, illetve közvetlenül az acélműbe, vagy a kétszalagos öntőgépre továbbítják. A nyers vas-gyártás melléktermékeként keletkező kohósalakot a feldolgozó üzemben granulálják )ez a cementgyártás alapanyaga), vagy előregyártott panelek gyártásához habosítják, illetve tömbsalakot öntenek belőle (út- és vasútépítéshez). A másik mellékterméket, a kohógázt — tisztítás után •— a fogyasztókhoz juttatják. A martin acélöntecseket gyárt a hengerművek számára, 125 tonnás kemenceegységeivel. Az acélt kocsizó alsóöntésű eljárással készítik. A vasmű hengerművei lemezgyártmányokat termelnek, a hengerlést melegen, illetve hidegen végzik. A meleghengermű előrenyújtott állványán lemezbugákat, a készsoron pedig egyetlen áteresztéssel, széles szalagokat hengerel. A hideghengermű kiinduló féltermékét (a szalagtekercset) a meleghengerműtől kapja. A két hengermű nemcsak a hazai előállítású lemezgyártást növelte, hanem a minőséget is javította. III. A kombinát és a hozzá kapcsolódó szocialista város megépítése olyan arányú feladatot jelentett, amilyenre hazánkban addig példa nem volt. Az objektumok építése során — a párthatározatnak megfelelően — a káderkohót is működésbe kellett hozni. Megfelelő politikai szervező és nevelő munkával a dolgozókat nemcsak az építéssel járó feladatok ellátására kellett alkalmassá tenni, hanem belőlük a helyi nagyüzemi munkásságot is meg kellett teremteni. E hatalmas feladatok megoldása komoly erőfesztítést igényelt. Az említett párthatározat a dolgozók lészámát 1951 első felében 15, második felében 25, 1952-ben pedig 30 ezer főben állapította meg.