Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Farkas Gábor: A vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár RT. székesfehérvári üzeme az alapítástól az államosításig 1939 – 1948.

rendbehoztak egy gyutacsgyártás céljait szolgáló épületcsoportot, és a nagy gépcsarnok egyes részeit építették újjá. A gyár vezetői a vadásztölténygyári részlegeket a nagy csarnok köré telepítették. Év végéig rendbehozták a kazánokat, gázvezetékeket, és az újjáépített épületekbe bevezették a vizet is. 1945—1946 fordulójára a Vadásztölténygyárban még mindig nincsenek konszolidálódva a viszonyok. Napirenden volt a nézeteltérés az üzemi bizottság és a gyári vezetőség között is. Ez kihatott a termelés alakulására, illetve az újjáépítés menetére. Végül új üzemi bizottságot választottak, amely 1946 februárjában a fenti szempontok figyelembevételével mozgósította a munkásokat, de lojálisabb magatartást tanúsított a követelések irányában a gyári vezetőség is. Munkaerő bőven volt, de a lerombolt gyári részlegeket először újjá kellett építeni, s csak azután indulhatott meg a termelés. A gyár az 1945 előtti gyártási profilját még nem kapta vissza. Továbbra is az 1945 őszén megkezdett munkafajtákat végezték. Az energiahiány gyakran fellépett. A gyári kazánok a várpalotai ahidrált lignittel való tüzelésre voltak berendezve. Ezt a szénfajtát azonban gyakran kellett tőzeggel helyettesíteni, s ez érzékenyen éreztette hatását a termelés eredményeiben.

21 A gyárban 1946 április végén csupán 120 fő dolgozott. A város vezetősége, köztük a nemzeti bizottság az ipari üzemek profiljának átállításán fáradoztak. A városban több száz főnyi munkanélküli volt, akiket a gyáriparban akartak elhelyezni, mivel az építőiparban ekkoriban még nem tudtak foglalkoztatni minden építőmunkást, holott erre a tevékenységre igazán nagy szükség lett volna. Azt tervezték, hogy a városban lévő Danuvia és a Vadásztölténygyár a hengerelt alumíniumlemezeket a Bauxitgyárból kapja, és ezeket dolgozzák fel. Ugyancsak lépéseket tettek, hogy a mosonmagyaróvári üzemet Székesfehérvárra telepítik, és ezekkel a gépekkel kibővítve hamarosan az 1944 előtti kapacitással tudna dolgozni. Ez azonban nem sikerült. A szociáldemokrata párti városi vezetőség erélyesen kereste azokat az okokat, melyek a fehérvári gyáripar stagnálásához járultak. Többek között elmondották, hogy a Vadásztölténygyár vegyi részlege Alba Vegyészeti Gyár néven önállósult, de működési engedélyt nem kapott. Ez a részleg természetesen az rt. kebelén belül tovább dolgozott, és a vegyipari, gyógyszeripari alapanyagok és gyógyszerek készítésére készült fel.

22 1946 nyarán a Vadásztölténygyár olyan helyzetbe került, hogy a munkások egy részét el kellett bocsátania. 1946. augusztus 1-én a 215 főből 77-et feleslegesnek nyilvánítottak. A gyár anyaghiánnyal küszködött, de jelentősebb megrendelést sem kapott. Valójában csak 50 munkás foglalkozott intenzíven a termeléssel, a többit az újjáépítésben és egyéb munkaterületeken hasznosították. Július 31-én például a következő termékek gyártásában alkalmazták ül. foglalkoztatták őket: Termék neve darabszám munkások száma Gyutacshüvely Csavar Bútorrugó Szög Ablak- és ajtópánt A gyár helyreállításán dolgozott 120 kg 250 db 18 ezer 22 ezer 1 ezer 12 14 8 4 12 28