Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

Bambergben, 1626-ban Diliingenben, 1627-ben Kölnben, 1693-ban Münchenben, 1707-ben Burghausen-ben, 1765-ben Münchenben mutatnak be hasonló témájú drámát.

70 A drámacímek legfeljebb csak a témát sejtetik. Érthető, hogy a magyar színpad jobban kedvelte az István témájú tragédiákat. 1587-ben egy história keretében mutatják be Istvánt Kolozsvárt, 1616-ban Zágrábban kerül színre egy hasonló darab. 1626-ban a nagyszombati diákok Bécsben III. Ferdinánd koronázása tiszteletére mutatják be István-drámájukat. 1674-ben Kassán, s ugyanebben a században Kolozsvárt, 1743-ban Nagyszombaton, 1747-ben Szakolcán, 1754-ben Nagyváradon, 1756-ban Székesfehérvárott, 1757-ben és 1758-ban Ungváron. 1764-ben Trencsénben, 1769-ben Nagyváradon kerül színre valamilyen István-téma.

71 A drámacímek alapján az előforduló témalehetőségeket alig lehet kimutatni. Az azonban bizonyos, hogy a legenda egyik vagy másik motívumát dolgozzák fel. Előkerültek a Gyula ellen, a Konrád ellen viselt hadjáratai, s az István ellen szőtt összeesküvés is. Természetesen nem maradhatott el a legenda ismert epizódja: István felajánlotta a koronát Máriának. A jezsuitákon kívül a piaristák iskolájában is színre kerül néhány Istvánról szóló dráma. 1724-ben Reisinger Jusztinián ír egy István-tragédiát. 1729-ben Pesten Domonkos Imrének egy darabját mutatják be. amely István és Koppány küzdelméről szól. 1731-ben Nyitrán Istvánnak a Konráddal folytatott háborúja kerül színre. 1748-ban Szegeden, 1754ben Veszprémben Thoma Bálint Istvánnak Gyula ellen viselt háborújáról írt darabját jelenítették meg a diákok. Petrasko Sándornak 1724-ben és 1753-ban Vácon rendezték meg egy drámáját, amely az apostoli királyról szólt. 1776-ban Jancsó Ferencnek egy Istvánról szóló darabját játszották a kézdivásárhelyi minorita iskola diákjai.

72 A magyar drámatörténetben természetesen megvan a téma folytatása a 19. és a 20. században is. 1792-ben Girzik Ferenc 6 felvonásos drámája jelent meg. Ezt fordította le, s a cselekményt tömörítette Katona József. A nagy magyar drámaíró ma már alig ismert drámáját 1813. augusztus 19-én adták elő. Éppen Székesfehérvárt mutatták be Komlóssy Ferencnek István király koporsója című darabját. Hasonló kort dolgoz fel Szigligeti Vazulja. 1812-ben a pesti német színházban Kotzebue egy István-drámáját mutatták be. Címe: Ungerns erster Wohltháter. Zenéjét Beethoven szerezte. Ismerjük Berzsenyi félbemaradt Kupa lázadásáról szóló drámáját. Horváth Cirill is tervezett egy Kupáról szóló drámát. Még operalibrettó is született ebből a témából. írója Váradi Antal, zeneszerzője pedig Erkel Ferenc volt. 1896-ban Szalay Károlynak egy Csanád című drámája jelent meg.

73 A múlt század milléneuma, majd a 20. század előbb Imre, majd István halálának 900. évfordulója szükségszerűen megteremtette a maga „hivatalos" szakmairodalmát. A drámák sokaságából talán Sik Sándor munkája emelkedik ki. A sok-sok drámában még inkább sematizálódnak a történeti figurák. István alakja alig nyer valamit: nem profanizálódik, nem karakterizálódik. Pallos szerint talán Gizella alakja nyer a szokásostól egy kissé elütő megfogalmazást. Ő egyik-másik drámában, a Képes krónika és Bonfini hatására fondorkodó nővé válik, aki Vazul helyett Orseoló Pétert segíti a trónra fondorlataival.

74