Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)
Közlemények - Glatz Ferenc: Szekfü Gyula a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumában
kozó következtetéseket is Vass Bertalan. Az „összesség impozáns erejét" kell ugyanis láttatni — mondja — s ehhez ki kell mozdulnunk ,,az egész emberiség" történelme felé, megismertetni „életének hajnalán, delén, alkonyán". Az „emberiség" és „nemzet" viszonyát is ebből vezeti le. „A nemzeties, hazafias tanítás"-ról írva ugyanis elismeri: „a nemzeti elemnek természetesen a tanítás egyik ágában sem szabad háttérbe szorulnia", de a „nemzeties tanítást" „ne tűzzük egyenesen célul, mert akkor részt állítunk az egész helyébe, mi egyoldalúságra vezet." 33 Salamon Ferencet („nemzeti történetírásunk ez óriásá"-t) idézi ismét, aki „azt állítja, hogy a történetírásban nem kell bevinni a nemzeti és faji elfogultságokat", mert „az önérzet elbízakodássá fajul", s ennek eredményét érezhették a poroszok Jénánál, a francziák Sedannál, s mi Mohácsnál vagy Nikápolynál. Ha a külföldi „igazságtalan irányunkban", akkor erre ne válaszoljunk „hősködő szólamokkal, mint a francziák teszik", hanem „tanuljuk az összes vonatkozó tudományágakat... s azokból reálisan próbáljuk összeállítani nemzetünk múltját". A cél: amikor a diák szívében „az erkölcs szeretete mellett felbuzog ... a nemzeti érzék, s a nagy világ történetében érdekkel keresi saját nemzete szerepét. . ."9.1 Vallásos életmód, buzgó katolikus életfelfogás, ugyanakkor a kor polgári történetírásának legkorszerűbb áramlataitól átvett módszerek, történetszemléleti alapelvek — együttesen érték a fiatal gimnazista Szekfűt ezek a napi életrendjét, emberi egyéniségét s egyúttal gondolkodását befolyásoló, formáló tényezők. Messzemenően egyház, művelődéstörténeti vizsgálatok nyújtanának csak biztos alapot arra, hogy a ciszterciek gimnáziumának ezt a sajátos szellemi légkörét minden részletében világosan láthassuk, hogy megérthesük: a „nemzeti szellemű" katolikus történetfelfogást hirdető előadásokkal hogyan fértek össze a jobbágyfelszabadítás nemzeti jelentőségéről, az iparűzés, kereskedelem meghatározó voltáról, nemzet és emberiség kapcsolatáról idézett fejtegetések. 3 '' Látnunk kellene azt a folyamatot, melynek során az eredetileg monachtikus ciszterek tanítani kezdtek, s kialakul a szerzetes-tanárnak az a típusa, amelyik mind közelebb kerül a világi kulturális élethez. Amelyik anyagilag teljesen függetlenül tudományának él, megismerkedik az európai szellemi áramlatok egész sorával, s a polgári kutúra talaján mind „világosabban" kezd gondolkodni: ateizmustól vagy a „rendet felforgató" eszméktől természetesen távol tartva magát, kihasználva talán még a katolikus egyházon belüli „modernizáló" áramlatot is, részt vesz fokozatosan iskolája városának kulturális életében, helyi irodalmi, tudományos körökben, s egy másik városban talán az egyéb világi örömöknek is áldoz . . . A vallásos szellemű nevelés mellett — mely elveve egyfajta konzervatív világnézeti indítást is jelentett — egy, a bizonyos határig terjedő kultúra iránti nyitottságot, kultúra iránti feltétlen tiszteletet, ugyanakkor a tanulásban, a munkában határozott „rendszeretetet" láthatott és sajátíthatott el a gimnazista Szekfü Gyula a fehérvári ciszterek iskolájában . ..
