Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)
Közlemények - Balázs László: Alsófokú oktatás a Vértesalján 1816-ban
esett legyen, elég az hozzá, hogy a mag nem jó létele miatt csak harmadrészben kelvén ki, 24 mérő termett akkor, amikor a Nótárius úrnak ugyanolyan nagyságú földjén 36 mérő termett, ennek a kárnak pótlását megígérték, de mind eddig az ideig nem teljesítették." A rendes terményre való földek mellett van mindenütt egy kis kender-, káposztföld is, s több helyütt kukorica- és krumpliföld is, de ez utóbbiak ritkábban. Majdnem mindenütt van a tanítók fizetésében hús és só és pedig 50 font mindegyikből. Sukorón csak 30 font van. Néhol valamivel több is, mint Bicskén, itt 60 font van a rektornak, de a leánytanítónak már csak 50 font, Pákozdon még több, 75 font. Pátyon, — amint láttuk, — még a rector vendégének is adnak külön 50 fontot. Gyúrón a hús, só és faggyú váltsága fejében 4 forintot adnak, 4 forintot adnak Baracskán is szalonnára. Lovasberényben, Gárdonyban, Csákváron, Tabajdon, Zámolyon, egyáltalában ahol sorkoszt, vagy a közbirtokossági helyeken, ahol nagyobb a készpénz fizetés, ez a tétel elmarad. — Több helyütt adnak 2—3 itce vajat is (Cecén, Sárkeresztúron, Mányon). Minden helyen, ahol szőlő terem, a fizetésben bort is adnak. Ez abban az időben, amikor rossz, fertőzött vizek voltak, a rendes italt jelentette. Ezt különböző formában adják, gondolva néha még a vendégekre is. — Egy pár helyen meghatározott mennyiség van borból: Mányban 3 akó, Uny 10 akó bort ad készen. Legtöbb helyen bor-kollekta, vagy cantatio van, azaz minden gazda ad 1—2 liter bort, vagy mustot szüret idején. Etyeken a lelkésztanítónak (preceptor van mellette) adnak, ,,kiki amennyi bort ide rászán szüretkor, bőv esztendőben rámegy 16 akóra." Pákozdon a rektor „szüreti alkalmatossággal ha megkeresi a szőlősgazdákat, mustbeli jóakarat" van Válban a borkollekta termés szerint minden szőlősgazdától. Tinnyén minden szőlősgazda ad szüretkor 1 kanna bort. Néhol egész tekintélyes mennyiség begyűlik belőle: Zámolyon a borkantatio rámegy 10 akóra. Tabajdon „a legszűkebb időben is 15, bőv terméskor 30—35 akó" szokott lenni. Néha az eredmény mennyisége is elég furcsán: „a rektornak magaviseletétől szokott lenni," mint Velencén. Azt jelentette ez, hogy mennyire látogatta a rektor a pincéket? Majdnem minden helyen van rét, vagy széna. Ez is értékes jövedelem. Verebén széna helyett 10 forintot adnak; Pátyon rét helyett egy szekér széna, vagy 12 forint. Legtöbbször azonban 1—2 baglya széna, Cecén, Sukorón egy baglára való rét van, Csákváron is 1—2 baglyás rét; Mányon, Sárkeresztúron, Seregélyesen 2 szekér széna van, Pákozdon, Tinnyén csak 1 szekér; Tabajdon viszont l, 6 /s hold rét van. Minden helyen gondoskodnak a tüzelőről is. Mindenütt visznek a gyermekek jűtőt az oskolaterem fűtésére, de a lususban mindenütt van külön 4 kr. fűtőpénz is. De fát is adnak. Cecén előbb 3 ölet, most pedig csak kettőt, a harmadik helyett adnak két pozsonyi mérő búzát. Unyon 4 öl, Tinnyén 2 i f 2 öl, Gyúrón, Pákozdon, Sukorón, Velencén, Sárkereszturon 2 öl, Seregélyesen és Kajászón 3 öl fát adnak. Lovasberényben 1 ölet, amit el is adhat, mert a gyermekek elegendőt hoznak. Mányon külön fát nem is adnak, mert tüzelőt a gyermekek elegendőt visznek. Alcsuton a fűtőpénzt 3 forinton váltják meg. — Eddig e vidéken szokatlan, hogy Csákvárott a római katolikus uraság ad 4 öl hasáb és 4 öl „prigli" fát, amit az egyház haza hordat és fel is vágat. Ahol nád terem, ott a fa mellé nádat
