Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Balázs László: Alsófokú oktatás a Vértesalján 1816-ban

ahol több kisebb dolgot készpénzen vallanak meg: pl. Gárdonyban 50, Kápolnásnyéken 150, Bodméren 30 forint és 32 krajcár, Bogárdon 60 forint, — vagy a nagyobb academicus rectort tartó helyeken: Csákváron 28, Pátyon 40, Baracskán 25, Lovasberényben korábban 20, most 30, Zámolyban 25 forint. Majdnem ugyanannyi búza, vagy kétszeres termény jár, mint készpénz, kenyérre (szemül) pozsonyi mérőben (néhol pesti vagy öreg mérőben), tehát 20 p. m. De Verebén a kevesebb készpénz helyett valamivel több: 21 p. m. Kevesebb van Bodméren, Csabáin, Gyúrón, több Pákozdon, Pátyon, Csákváron, Mányon Tabajdon 15 köböl búzát kap a rector. Kajászón 18 p. m. mellé 1 p. m-t adnak a vendégeknek is. Velencén ugyanúgy gondoskodnak a tanító vendégéről, de itt a 18 p. m. mellé 2. p. mérőt adnak a „nála megszálló vendégeknek." Van a nőtlen akadémikus rectorok, fiatal tanítók fizetésében „coquia" (sorkoszt). Coquia jár a rektoroknak és a leginkább csak télen ott élő praeceptoroknak is, akik nem a rector asztalánál, az ő költségére étkeznek. Ez komoly javadalom volt, amint néha a váltságból látjuk. Zámolyon a coquia helyett 100 forint volt a váltság, itt a praeceptort télen a rector tartotta. Tabajdon „perpetia coquia" (állandó sorkoszt) van az academicus rector részére, de „a három esztendei coquianak minden időben való jó elintézésekor, amilyen szorosan kötelezték az elöljárók magukat a maguk' neve aláírásával, olyan könnyen elfelejtették, nem csak! hanem le is vették gondjokat mindnyájan ez előtt való esztendőben, de kivált most". Pátyon nincsen sorkoszt a preceptornak sem, de a rektor a több készpénz (40 fl.) és búza (30 p. m.) mellé kap külön 50 font húst és 2 akó bort a praeceptor eltartására. Mányon viszont a rektor személyére szólhat a coquia, mert csak az első esztendőre adják meg, vagy ehelyett adnak 30 forintot. Lovasberényben 4 kerülő, annyi mint perpetua coquia van. Gárdonyban a coquia helyett a 60 forint készpénz mellé adnak 40 forintot, viszont itt nincs búzajárandóság. Csákváron ez egészen meghatározatlan: „kosztjára (coquia) pénz különbözőképpen fizettetik: a rendes búzajárandóság mellé még adnak 14 pozsonyi mérő búzát (valószínűleg a praeceptor eltartására). Bogárdon a rectornak a 20 p. m. búza és 60 forint mellett még van coquia is, ugyanitt a praeceptornak 50 forint mellett van ugyan coquiája, de búzát nem kap. Bicskén coquia helyett van 50 forint, coquiához 23 p. mérő búza, „de ezekből tartódik a preceptor is". Föld. A készpénz, búza, sorkoszt mellett — egy-két kivételtől eltekintve, — mindenütt van javadalmi föld éspedig három forgóban (őszi, tavaszi vetés és ugar). A javadalmi földet a bele vetendő mag szerint állapítják meg. (1 pozsonyi mérő föld = 62,5 liter, tehát 600 D-öl nagyságú.) A földeket az egyház művelteti meg, szántatja, a termést betakaríttatja, hazahordatja. Legtöbb helyen 4—4 p. m. föld van. Néhol kevesebb: így Csabáin csak 2—2 p. m., ezt is maga művelteti meg, de ezért kap 8 p. m. zabot, s a nyári betakarításért 2 forintot. — Verebén, Kajászon, Baracskán, Kápolnásnyéken, Velencén 5—5 p. m. van (Kápolnásnyéken „a föld minden munkáját a közönséges sorsú lakosok tartoznak tenni"). Sárkeresztúron, Mányon, Lovasberényben 8—8 p. m., Csákvárott, Zámolyban 10— 10 p. m. föld van. Tabajdon 2, 6/8—2, 6/8—3, 6/8 hold van a három forgóban. Itt „a tavaszi vetésben is igen tetemes kára volt a rektornak, akár a magadónak akarattyából, akár pedig az elvetőknek vigyázatlanságából