Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Balázs László: Alsófokú oktatás a Vértesalján 1816-ban

Az első dologra előírja, az elöljárók azon munkálkodjanak, hogy a királyi rendelések szerint a „már egyszer oskolába adatott gyermekek mind télen, mind nyáron folyvást feljárjanak és egy letzkét is, hanemha elleneállhatatlan akadály miatt, el ne mulasszanak. Az oskolát elmulasztóknak neveiket — Diariumba (naplóba) a tanítók által szorgalmatosan beirattassák'.' Hogy azokra, „akik terhesebb munkát fognak egész életekben folytatni, már kisebb idej ékben ahhoz szoktattassanak, a nyári napokban minden héten két egész napokon vacatio adattassék a falusi iskolákban." (XI. §) A másik dolog megjavítására szükséges volna, hogy „Paedagogika Oskolla állíttathatnék fel." Avégre, hogy a „legjobb lelki-ismeretű tanító is . . . illendő szorgalmatossággal tanítson ... a tanítóknak illendő fizetés rendeltessék .. ." (XII. §) Az oskolák „magyar, vagy nemzeti és centrális oskolákra" osztattasanak. „A magyar vagy nemzeti oskolában egyedül csak azok a dolgok taníttassanak, amelyek valakit értelmes és jó emberré, jó keresztyénné tehetnek, centrális oskolában pedig a deák nyelven kívül mind azokra a tudományokra oktattassanak, melyre a köz hivatalt vezetőknek és a tudós embereknek szükségesek". (XVI. §) Ahol a nemzeti oskolában a szülók felsőbb tudományra szánják gyermekeiket, talajának módot a szükséges princípiumok (alapelvek) tanítására addig is, míg azok centrális oskolába mehetnek." (XVIII. §) A bevezetés után az I. részben a methodus regulákat ad a tanításra: a tanító tegye figyelmessé a gyermekeket, gyakran kérdezgesse őket jó kedvvel, a memóriát gyakorolni kell, de úgy tanítson, hogy judiciumok (jó ítélőképességük) legyen. Ne diktáljon; a vallásbeli gyűlölséget ne terjessze, hanem irtsa; munkára, csinosságra nevelje; a paraszt szemérmetesságet, félénkségét a tanítványokból irtsák úgy, hogy elöljáróikat becsüljék; ne fenyítsék keményen a gyermekeket, de jó szívvel neveljék. (I— VII. §) A II. részben szól a nemzei (magyar, falusi) iskolák tananyagáról. A tananyag 4 évre oszlik. Az első évben van a betűk megismerése, összeolvasás, azután az írásban való gyakorlás, számlálás és rövid imádságok; a Bibliából pedig beszéljenek el történeteket. — A második évben a gyermekeknek folyamatosan, szépen kell írni, számtanban összeadni, kivonni. Vallástanból a pápai, majd sárospataki professzor Láczai József kátéja az irányadó, az énekeskönyvből tanítandó az 1—75. zsoltár, azután a hit alapelvei. A harmadik osztályban tanítsák Hübner János 104 bibliai történetét. (Ez másfél évszázadon át kedvelt tankönyv volt, az egyes történetek végén kérdésekkel és verses magyar—latin összefoglaló erkölcsi tanulságú versekkel.) Számtanból tanítandó a szorzás, földrajzból Európa országai, de főképpen Magyar- és Erdélyország; itt a methodus Láczai könyvét ajánlja, de helyette több helyen Losontzi: Hármas Kis Tükör c. könyvét használták. Ez a munka Magyarország földrajza mellett az ország történelmét és alkotmányát tartalmazza, a későbbi kiadásokban Erdéllyel együtt. (Ez is megért 74 kiadást a XVIII—XIX. században)

5 Tanítsák a magyar törvényeket Kövi Sándor sárospataki professzor könyve alapján, s végül természethistóriát; ehhez Fábián József könyve

0 használandó, amelyet 1799-ben adott ki. Tanítandó még a 76—150. zsoltár éneklése is. A negyedik évben van a Biblia ismertetése és olvasása, a Heidel-