Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849

évben az adonyi plébániához tartozó pentelei leányegyházban (filiale-ban) 124 jobbágy és 29 zsellér család volt, a katolikus lakosság teljes száma pedig 710, mely a következőképpen oszlott meg: feleség fiú leány jobbágy 124 124 140 133 zsellér 29 29 22 10 cseléd 23 — — — özvegy 14 — 4 1 legény 41 — — — eladó lány 12 — — — vegyes házasság 1 1 2 összesen 244 154 168 144 Az összeírásban természetesen nem szerepelnek a görögkeleti vallású rácok. Ezeknek a száma ebben az időben (korábbi és későbbi összeírások adataiból következtetve) körülbelül 180—200 fő lehetett (30—32 család), tehát a falu lakosságának a száma kb. 900 volt 1744-ben. Az összeírásban szereplő családnevek többsége magyar, s köztük jónéhány olyan név is van, amellyel még ma is találkozunk a faluban. A mai lakosság egy — jelentős — része az első települők leszármazottja: Sebeházy, Naszvady, Paksy, Tóth, Szabó, Farkas, Fekete, Juhász, Horváth, Németh, Cseffkó, Nagy, Kovács, de ezeken kívül még jónéhány magyar családnév: Szalay, Varga, Galgóczy, Szarvas, Mészáros, Dósay, Űjváry, Király, Csikós, Csesznek, Földi, Pálinkás, Takács, Molnár, Nagyházy, Füstös, Boray, Vadász, Bálint, Sáfár, Födős, Egyed, Vastag, Szakóczy, Szűcs, Barbél. Ezek a magyar családnevek azonban valószínűleg nem minden esetben jelölnek magyar családot, lehetnek köztük szlovák származásúak is (vagy szlovák környezetből jövők), hiszen az összeírásban kifejezetten szlovák családnevek is szerepelnek: Bacholecz, Andovecz, Kolár, Kodó, Jámek, Halba, Csaska, Kostárinszky,

80 s az 1744 után ideköltöző családok között is előfordul szlovák nevű: Jurinka (1747), Matlag (1748), Rekenye (1760), Pivonka (1764) stb. A falu megszállatása ugyanis nem fejeződött be 1744-ben, hanem évről évre újabb és újabb családok telepedtek le Pentelén. Pl. Újbányái (1748), Hingyi (1751), Baksa (1753), Gerendai (1761), Perecsényi (1762) Tilinger (1765), Tonka (1773), stb.

81 Az 1743—44-ben idetelepülő családok nem férhettek a kálvinisták elhagyott házaiban a Magyar utcán, s ezért már ekkor kerülhetett sor a mai Cigány utca kiépülésére és a Tót utcai településnek további kiterjedésére. A megszaporodott (s egyre szaporodó) pentelei római katolikus lakosság számára 1752-ben alapítottak plébániát,

82 addig ugyanis Pentele az adonyi parochia filiale-ja volt, azonban — a lakosság számának rohamos növekedése következtében — már 1745. május 16. óta működött a faluban adminisztrátorként P. Antalffy Bonaventura ferencrendi szerzetes, majd 1751-től kezdve Huly Éliás (szintén ferences).

83 1748-ban a földesúr, Rudnyánszky József, a mai templom helyén a Szentháromság tiszteletére templomot építtetett a faluban, de 1769-ben ez már kicsinek bizonyult, s ekkor új templomot építettek.

84 Az újonnan megtelepedett pápista magyarokkal és a már itt lakó rácokkal 1744. április 24-én kötött szerződést a földesúr, Rudnyánszky Jó-