Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849

34 63 63 34 24 228 32 50 44 6 25 253 Ha az állatállományt a jobbágyok számával és az általuk művelt szántóterület nagyságával összevetjük, eléggé kedvező helyzet mutatkozik, hiszen egy igásállatra (ló vagy ökör) kb. 4—4V2 hold szántóföld esik, s kb. 3 igásállat egy-egy jobbágyra, ha a zsellérekkel is számolunk, akkor kettő. S ha a terméseredményeket nézzük (bár erre csak 1697-ből vannak adataink: búza 513, árpa 237, zab 103, köles 17 V2, lencse 8 köböl), itt is azt kell megállapítani, hogy kenyérgabonából szinte pontosan fedezhette ez a termésmennyiség a lakosság (kb. 300 fő) szükségletét. De ha arra gondolunk, — s a jobbágyság panaszai erre a gondolatra feljogosítanak — hogyha ebből a termésmennyiségből 20%-ot (a kilencedet és a tizedet) leszámítjuk, s ha az igen sűrűn előforduló katonaság (akár az átvonulok, akár az itt kvártélyozók) számára kiadott orális porciókat figyelembe vesszük, ez a termésmennyiség már kevésnek mutatkozik, minthogy az igásállatok kihasználása is sokkal súlyosabb akkor, ha az ingyen munkára, robotra való (sok esetben bizonyára éppen nagy munkaidőben történő) felhasználásukkal is számolunk.

50 A birkaállomány viszonylag alacsony száma pedig 1697—98-ban minden bizonnyal összefüggésben van azzal, hogy míg 1696-ban legeltetési célból Venyimet ,,a pápai tarka barátoktól" (a ciszterektől) árendálták évi 35 forintért,

51 mint a pázmányi és a baracsi pusztákat is.

53 A kincstár által — mivel neoacquistica (új szerzeményi)) birtokok voltak — 1701-ben lefoglalt és zár alá vett Paksy-jószágokat a család már 1703-ban, a Rákóczi szabadságharc kitörése előtt, kiváltotta a Lipót király által •— az 1702. október 6-án kiadott diplomában — meghatározott 32 000 forintért. Ennek a hatalmas összegnek a kifizetésére a Paksy család nevében Daróczy István és Jármy Ferenc 1703. január 10-én 22 000, január 18-án pedig 2300, tehát összesen 24 300 forint kölcsönt vett fel Vollandt Lőrinc bécsi bankártól,

0

'

1 s zálogba lekötötte a család birtokainak nagy részét. Az összeg hiányzó részét Daróczy István pótolta, akinek viszont a Paksy család egyes tagjai (Nyakas Miklósné, Paksy Klára, Nyakas György, Godányi György, Csaba Istvánné Becsky Erzsébet, Jármy Andrásné Palugyay Erzsébet és Jármy Klára, valamint Holló Zsigmond, Jármy Ferenc és László) 1701. március 1-én 2500—2500 (összesen 5000) forintért zálogba adták pentelei, baracsi, kisapostagi és pázmányi birtokrészeiket.

55 Pentele tehát 1703-ban teljes egészében — ha egyes részeiben egyelőre csak zálogjogon is, — Daróczy István kezébe került, aki a kincstárnak járó összeg kifizetése után, most már szabadon birtokolhatta. Daróczy (s 1709-ben bekövetkezett halála után leánya: Száraz Györgyné Daróczy Katalin) ettől kezdve nyilvánvalóan a korábbi — s már a kincstári összeírásban is legalizált — szolgáltatásokat követelte a pentelei rác jobbágyoktól. ló ökör tehén borjú (tinó) sertés juh