Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Hetényi István: Adatok Dunaújváros ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatainak működéséhez

Az első két évben a szerelőszalagok csak részben kerültek Dunaúj­városba. A következő két évben az előszerelő üzemrész, a nyomda, doboz­gyártás és kikészítés az itteni üzembe került. Ezzel a termelési érték 30 millió forintra, a dolgozók száma 270-re emelkedett. Az üzemben ébresztő­órákat, percjelző- és kapcsolóórákat és késleltető óraműveket állítanak elő. Az éves szinten összeszerelt 760 ezer ébresztőórából 460 ezer exportra ke­rül, úgyszólván kizárólag tőkés országokba. Az egykori vasműs munkásszállót hamarosan kinőtte az üzem, úgy, hogy 2 korszerű üzemcsarnokot kellett építeni, hogy az alkatrészgyártást és kikészítést megfelelő üzemi épületekben lehessen végezni. 1975 elejére a hazai óragyártás bázisa teljes egészében Dunaújvárosba került, és a tervek szerint évente 1 millió óra gyártása válik lehetővé. Emellett igényesebb, nagyobb szaktudást kivánó elektromos, illetve fotótechnikai műszerek gyártását is tervezik az itteni üzemben. A mezőgazdaság és élelmiszeripar a nehézipar jellegű Dunaújvárosban is jelentős szerepet tölt be. A felszabadulás óta eltelt időszakban a megye gazdasági növekedésé­hez az ipar gyors ütemű fejlődése mellett a mezőgazdaság is számottevő mértékben járult hozzá. Fejér megye a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott átfogó mutatók alapján kialakított sorrendben országosan az ötödik helyen áll. A megye mezőgazdaságának jelentős szerepe van ha­zánk lakosságának ellátásában. A bruttó termelésben a növénytermesztés megelőzi az állattenyésztést, az áruforgalomban azonban az állattenyésztésből eredő részesedés jelent­kezik nagyobb súllyal. Az egykori 3949 lakost számláló Dunapentele megélhetésének alapját a mezőgazdaság jelentette. Az Óváros lakosságának túlnyomó része ma már a város üzemeiben dolgozik. A családtagok által megművelt kiskertek, háztáji földek termékei azonban jelenleg is számottevőek. Azoknak a szá­ma, akik a Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagjai, mind­össze 420 körül mozog. Ebből nyugdíjas 136. Az iparfejlesztés során a megyében is, Dunaújvárosban is viszonylag háttérbe került az élelmiszeripar. Három élelmiszeripari üzem működik a városban: a Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat tejüzeme, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat malma és tanácsi vállalatként a Dunaújvárosi Sütőipari Vállalat. Dunaújvárosban 1961-től működik tejüzem, amely ezt megelőzően Per­káta községben üzemelt. A felvásárolt tej mennyisége 1961-ben 10 és fél millió liter volt, 1973-ban 16 és fél millió liter. Az említett időszakban mind az üzem termelési értéke, mind a ter­melés volumene erőteljes emelkedést mutatott. Az üzem 1961-ben 4 millió 200 ezer liter, 1973-ban 7 millió 800 ezer liter tejet dolgozott fel. A tejszín

Next

/
Oldalképek
Tartalom