Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Balla József – Baranyi Ferenc – Remetey Tibor: A város és alkotója

A kormány gazdaságpolitikája következtében a vidéki tervezőirodák jelentős részét decentralizálták, és közvetlenül a megyei tanácsok felügyelete alá vonták. Ennek következtében a Sztálinvárosi Tervező Iroda felügyeleti szerve a Fejér megyei Tanács lett. A változás 1960. július 1-én következett be. Az iroda Sztálinvárosi, majd később Dunaújvárosi Tervező Iroda címmel vált önállóvá. 1958 tavaszán Weiner Tibort a Dunaújvárosi Városi Tanács V. B. elnökhelyettesévé választották, ezért 1958. április 1-től az iroda adminisztratív vezetésével nem foglalkozhatott, de továbbra is ő maradt az iroda tevékenységének építészeti, műszaki irányítója. Már korán felismerte, hogy a tömeges lakásépítést csak építés-iparosítással lehet megvalósítani. Még ebben az évben elkészült az első magyarországi kísérleti, többszintes, fogatolt, 15 lakásos panelház műszaki kiviteli terve. (FE-1, Mező Imre u. 8.) Ennek az épületnek a tervezését még 1957ben a Városépítési Tervező Intézetben kezdte. A helyszíni előregyártással kivitelezett épület megvalósítása során példás kapcsolatot teremtett a tervezés és kivitelezés között, az általa már korábban felismert szükségszerűségnek megfelelően. Az első kísérleti lakóépülettel közel azonos szerkezettel még további két épület épült. (FE 2-3, Mező Imre u. 4—6.) A panelos lakásépítésben jelentős lépés volt az FE 9—10 jelű, Korányi Sándor utcai 150 lakásos épület megvalósítása. Ezek a lakások már üzemi előregyártással készültek, az akkor még 5. sz. Sztálinvárosi Épületelemgyárban. E kísérletek alapján születtek meg később az ország első körzeti panelos típusú lakóépülettervei, melyek alapján egyedül Dunaújvárosban 1783 lakás épült. A dunaújvárosi panelos lakásépítési gyakorlat eredményeivel és hibáival, sok hasznos tapasztalattal gazdagította az azóta általánossá vált építési módot, és ebben komoly része volt Weiner Tibornak. Űjító szellemére és kísérletező kedvére mutat, hogy a panelos technológia meghonosodása mellett az országban elsők között tervezett kísérleti középblokkos lakóépületeket. (G6-10, Asztalos János u. 2—10.) Nagy jelentőséget tulajdonított a helyi építőanyagok gazdaságos felhasználásának, így többek között alkalmazta a Dunai Vasmű melléktermékét, a habosított kohósalakot, dédelgetett álma volt a Dunai Vasmű termékeire épülő acélszerkezetes lakó- és középület megvalósítása. Zömében középblokkos technológiával épült az általa tervezett beépítési terv alapján, az új városban először lakótelepszerűen megformált Barátság városrész. A Dózsa I. városrész beépítési tervét — melyet Kapsza Miklós tervezett — szintén Weiner Tibor irányította. Ezt a lakótelepet zömmel panelos technológiára tervezték. Kezdeményezője volt a Római tábor városrész országos tervpályázaton történő előkészítésének, és irányításával készült el a Dunaújvárosi Tervező Irodában 1961-ben a részletes rendezési terv. Ennek alapján valósult meg középblokkos lakóépületekkel a város első üteme (Duna-parti sáv). Ezután a Ságvári II. lakótelep építése került napirendre, aminek tervezését szintén ő irányította. A Római Tábor továbbépítése már a halála utáni időszakra esett, amit legközvetlenebb munkatársai folytattak tovább. Kezdettől fogva alapvető kérdés volt a városközpont kialakításának módja. Az 1951. és 1954. évek közötti időszakban mintegy 20 alternatíva készült a városközpont kialakítására. Ezekben a változatokban közös volt