Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)
Farkas Gábor: Dunapentele története a kapitalizmus korában 1850 – 1950
oldali erők politikai befolyását a községi vezetésben. Tulajdonképpen négy politikai erő volt jelen a községben: a Kisgazdapárt, amelynek még mindig nagy bázisa volt; azután a Nemzeti Parasztpárt, amely köré az új gazdák egy része tömörült. Az MDP-nek azonban a politikai befolyása egyre növekedett, és szoros szövetségesként a földmunkás szakszervezet tagsága állott mellette. A községi elöljáróságban végbement változások jelzik ezt a folyamatot: 1948. szeptember 18-án képviselőtestületi választások voltak. Az MDP részéről Molnár István, Rózsa György, Cs. Tóth Mihály, Bartalos István, Kovács Ferenc, Varga László, Varga Lászlóné, Beró Mihály kerültek be. A kisgazdapártiak közül ifj. Lénárd József, Nyúli József, Hingyi János, Kéri Ferenc; a Nemzeti Parasztpártból pedig Kovács József (Oncsa-telepi), Ragacs Géza, Poós Ferenc, Gráczer Ferenc; a földmunkás szakszervezetből Vörös Ferenc, Győr Balázs, Berezeli József, Kegyes János lettek a testület tagjai. A község bíráját a Kisgazdapártból Kertész János személyében választották meg, de a törvénybíró a kommunista (MDP) Hingyi György lett. 2!!,; A község fejlesztése a hároméves terv során kezdődött el. A tervet az MKP szervezete javasolta, és egyes részleteit a Nemzeti Bizottságban tárgyalták meg. Ennek során az állami iskolára 30 ezer forintot akartak fordítani, 29 ' és a villanyvilágítás bevezetésére 7960 Ft-ot. Be akartak szerezni egy fertőtlenítőgépet, a tűzoltóeszközöket is pótolni kívánták, de artézi kutak fúrását és a kultúrterem renoválását is tervezték. 208 Az 1947. március 23-i képviselőtestületi ülésen az MKP községi szervezetének vezetői is jelen voltak. Kiderült, hogy a hároméves tervjavaslat első évében előirányzott feladatok realizálására mintegy 10 ezer forintra van szükség. A képviselőtestület még kisebb módosításokat is tervbe vett. Ezek a községfejlesztéssel voltak kapcsolatban. Áthelyezték például a vásár- és piacteret, még 1947 végén rendbe hozták a községi nagy vendéglőt, majd a 6. számú mohácsi út építése miatt a Kálvária áthelyezésére is sor került. 25 ' 0 1948 végére ismét kigyulladt a villany Dunapentelén. A bevezetési munkákhoz a lakosság is hozzájárult; kézi és fuvarmunkát adott, majd kat. holdanként még 1,50 Ft-ot is fizettek. 3 "" Közvilágításra azonban csak 30 égőt szereltek fel. 301 Az elöljáróság több kül- és belterületi rendezési feladatot hajtott végre. 1949 nyarán kibővítették a piacteret. 302 Átadták a Bernátkúti Állami Gazdaságnak a PálhaJma és Üjgalambos közti határárkot, 303 azután Nagyvenyimnek juttatták azt a területrészt, amelyet még 1945 előtt házhelyeknek osztottak. 30 ' 1 A határrendezés során megállapították a községhez tartozó határvonalat is, de szükségesnek mutatkozott az új belterület rögzítése is. Eszerint a község belterülete a következőkben jelölt utak, határjelek, dűlők között fekszik: a belterület a Duna-ágnál kezdődik, majd a hajóállomásra vezető út mellett a Szabó-féle telek határvonaláig tart. Innen délnyugati irányban halad át a Kálvária felé fekvő utcák végein az Arany-völgy irányában, és érinti a Cigány utcát, majd a Dunaföld várra vezető utat. Áz érintési pontból délkeleti irányba kanyarodik a vonal és átszeli az országút mindkét oldalán épült házakat, beltelkeket és áthúzódik az Arany-hegy tetején. Innen azonban visszakanyarodik és átszeli a Simonyi- és a Kertész-völgyet, és innét ismét kanyart véve, keresztezi a nagyvenyimi utat és tart a vasút-
