Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Farkas Gábor: Dunapentele története a kapitalizmus korában 1850 – 1950

vonalig. Északra fordulva a perkátai utat átszeli, annak északi oldalán viszszafelé halad, a Bikalaposi völgy mentén megkerüli a Temető utcát — és az itteni többi utcát is —, átszeli a budapesti országutat, az út melletti házakat megkerüli, és az ONCSA-telep északi részén húzódik a Duna-ágig és a parton halad a hajóállomáshoz vezető útig, a leírás kezdőpontáig.

305 Ismételten felmerült a Szalki-szigetnek Dunapenteléhez történő csatolása.

300 Ezt azonban Pest megye azzal hárította el, hogy ez nemcsak községi határmódosítást, hanem megyehatár-kiigazítást is maga után vonná. 1950 tavaszán furcsa mozgást észleltek a penteleiek a város déli határában. Hatalmas területeket mérnökök jártak be, lakóépületek és ipari objektumok létesítéséhez kerestek területeket. Májusban már több száz főnyi munkáscsoport a földmunkákon dolgozott, de ezután hetente érkeztek kubikosok, illetve kubikosnak nevezett csoportok. A község elöljárósága eleinte értetlenül állott e jelenség előtt. Tájékoztatást a létesítendő objektumról nem kaptak. Kizárólag kisajátítási célból kellett megjelenniük a kérdéses területen, azután a közellátási, illetve a közrendészeti teendőkből vették ki részüket. 1950. augusztus 9-én a község közbiztonsági helyzetéről tárgyalva azt is megállapították, hogy a kétszeresére szaporodott lakosságot

30

' képtelenek ellátni élelemmel. Állandósultak a lopások, szűknek bizonyultak a boltok, vendéglők és természetesen a lakóházak is. A közigazgatási apparátust a község 4 ezer fős létszámára alakították ki, így képtelen igazgatni, a (folyton növekvő) kb. 10 ezres tömeget.

308 Ugyanakkor nemzeti vállalatok telepei sorra jönnek létre, s ezeket is a községben helyezik el. Közben 50 teherautó szüntelen hordja az építési anyagot a községtől 4—5 km távolságra eső területekre. 1950 nyarán kb. ennyit észleltek a penteleiek a munkák kezdetéből. Ekkor még nem is sejtették, az ezer éves Pentele ekkor már utolsó hónapjait élte. és története valóban befejeződött. Jegyzetek 1 A mozgalom ismertetését ld. Nagy Lajos e kötetben közölt tanulmányában. 2 Fejér vm. és Székesfehérvár törvényhatóságainak almanachja. Szfvár, 1931, 128—138. (Dunapentele hovatartozása a török uralom alóli felszabadulás után Fejér és Tolna megyék között vita tárgyát képezte. Broderich András Tolna megyei alispán egyik levelében ezt írja: „még se gondolják, nemes Fejér- vármegyei tiszt uraimék, hogy olyan könnyen odaengedem Egrest, mint Pentölét"). 3 Fejér megyei Levéltár (a továbbiakban: FML) Dunapentele mezőváros iratai. 1856, 1861, 1863. évi beadványi jegyzőkönyvek (L. Acta locorum, Dunapentele). 4 FML. Népességösszeírások. 1850. Csákvári járás és Zách J. : Fejér megye topográphiai statisztikája. Szfvár, 1863, 118—119. Dunapentele, valamint; KSH. Népmozgalom főbb adatai 1828—1900. Dunaújváros. Bp. 1927, 23. 5 Farkas Gábor: Fejér megye politikai története az ellenforradalmi rendszer idején. Kézirat. Ld. Fejér megye nemzetiségi viszonyairól írott összefoglaló részt. (A továbbiakban: Farkas G . i. m.) 6 FML. Fejér Megyei Ürbéri Törvényszék iratai, Dunapentele. III. 1859-4 10. sz. (A továbbiakban: Úrbéri Törvényszék iratai.) 6/a Fényes Elek : Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851, III. k. 217. 7 Zách J. im. 118—119.