Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Farkas Gábor: Dunapentele története a kapitalizmus korában 1850 – 1950

féle gazdaság is. Bruck Frigyesről azt az információt szerezte az OFB, hogy 1917 áprilisáig kereskedelemmel foglalkozott, majd 1918 januárja óta 1800 kat. hold bérleten is gazdálkodott. Háborús szerzeményű ingatlanából 52 kat. hold földet házhelyek céljaira kiosztottak. Az ingatlanok kat. holdan­kénti megváltási ára igen magas, 960 pengő volt, melyet 10 év alatt, éven­te egyenlő részletekben, minden október elsején kellett volna a juttatot­taknak fizetni. 1 " 1 Erre azonban nem volt nekik gazdasági lehetőségük. Így a földek árának kiegyenlítését 10 évre elhalasztották, és a földek árát csak 1932-ben állapították meg. Ez a magyarázata annak, hogy Dunapentelén a juttatott földekről csak a harmincas években kezdtek tömegesen lemon­dani, amikor a földek árát követelték. 1922-1932 között a vagyonváltságos ingatlanok után évi járadékot fizettek. A hadirokkantaknak, hadiárvák­nak, hadiözvegyeknek és vitézségi érmeseknek a kataszteri tiszta jövede­lem minden aranykoronája után 7 és fél, a többieknek pedig 10 kg. búzá­nak megfelelő árat 1 '' 1 kellett fizetni. A kiosztott földeket a juttatottak azon­nal tulajdonukba akarták venni. A nagybirtokosok viszont ragaszkodtak ahhoz, hogy a terményeket ők takarítsák be. így az OFB lépett közbe, és az ítélet szerint csak az 1922-1923. gazdasági év végén vehették át azokat az igénylők. 10 ' Pajzs Gyula felszámította még az őszi vetés és műtrá­gyázás munka és termék díjait, sőt kivágatta az összes fát is. 154 A juttatot­taknak az ingatlanok után a közterheket 1923. október 1. után kellett vi­selni. Az ingatlanokat 1932-ben telekkönyvezték; eszerint 198 személy ka­pott ingatlant. Ebből 97-en szántóföldet, 191-en pedig csak házhelyet kap­tak. 15 "' Ezek nagysága házhelyekkel együtt 236 kat. hold volt. (Bruck Si­montól 34, Klein Lajostól 56, Barcza Adrientől 56, Fetter Viktortól 15, Pajzs Gyulától 75 holdat vagyonváltság fejben megváltottak. 1 " 0 A Pajzs fé­le ingatlanok utáni törlesztést azonnal meg kellett kezdeni. Már 1927-ben 11-en lemondtak a földekről és ezután évről-évre ismétlődtek a lemondá­sok. 1 " Az új tulajdonosok a részleteket nem tudták fizetni. Tulajdonképpen csak a harmincas évek elején, amikor a részleteket fizetni kellett, ébred­tek rá, hogy a földet magas áron kapták. A Klein Lajos féle 52 hold 875 öl ingatlan ítéleti ára 50 434 pengő volt; melynek kataszteri holdjai után 959 P. 80 fillér kellett fizetni. 158 Ugyanakkor a szabadforgalmú földek ér­téke Dunapentelén 640-800 pengő között mozgott. Ahogy esett a gabona és az állat-ár, úgy csökkent a földek értéke. 1 "" Igen magas volt a Bruck féle ingatlanból kiosztott házhelyek ára is. Négyszögölenként 69 fillért kértek a földekért. Az ingatlanok a község belterületén feküdtek; így a volt tu­lajdonos a szántóföldi értéket (amely 55 fillér volt négyszögölenként) 30 ü /o-kal megemelte. Azzal indokolta ezt, hogy a község erőteljesen fejlődik, és ez vonza a betelepülőket. Neki módja lenne ezt a földet eladni és másutt kijelölni a vagyonváltságos ingatlant. 100 A harmincas évek elején az agrár­váltság kapcsán nemcsak az agrárproletár elemek helyzete vált kritikussá, hanem a kisbirtokos réteg is vesztett gazdasági erejéből. A gazdák 1929. február 22-én a gazdasági felügyelőség útján 10 ezer pengő tenyészállat kölcsönt vettek fel az Országos Központi Hitelszövet­kezettől. A kötelezvény szerint az összeg visszafizetését 1929. szeptember 1-én és 1930. március 1-én kellett volna megkezdeni. A közben kirobbant gazdasági válság idején az állat- és terményárak óriási mértékben zuhan­tak, így a gazdák az összegeket visszafizetni nem tudták. Az OKH több

Next

/
Oldalképek
Tartalom