Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)
Farkas Gábor: Dunapentele története a kapitalizmus korában 1850 – 1950
egynegyed—egynegyed telek szántóföldje van, de rétföld illetőségeik féltelek nagyságúak. Ez egyébként a régi birtokkönyv szerint is így volt, de most kéri a küldöttség ennek helyesbítését. Ezért a 140. szám alatti üres telekből pótolták a hiányzó területeket, de innen kapott 500 négyszögölet Rajcsányi István, akinek ugyanekkora szántóföldi területe vízmosásos; forrás van rajta, azután leszakadt részekből áll. Ezután dűlőutakat jelöltek ki, amelyek a dunaföldvári országútra, illetőleg Kisapostag felé vezetnek. Ugyancsak utat hasítottak ki Modrovich Ignác beltelkéhez, amely a faiskola mellett feküdt. A faiskolát egy holddal megnövelték. Téglaégető és vályogvető helynek az akkori téglavetőt jelölték ki, de 2 holddal megnövelték azt, mivel homokbányát is itt nyitottak. Az úrbéri elkülönítés után kötelezték a birtokosokat, hogy az árkokat, csapásokat építsék ki, és azok fenntartásáról a közteherviselés értelmében gondoskodjanak." Az úrbéres viszonyok felszámolása után a mezőváros paraszti társadalma az alábbi képet mutatja: egésztelekkel szabadult 16 gazda (összesen 786 magyar hold), háromnegyed telkes 6 gazda. Féltelkes 80 gazda volt, negyedtelkes pedig 96 fő. A töredéktelkesek birtokállománya 3294 hold. A volt zsellérek közül 201-nek legelőilletéke volt, de 120-an sem legelőt, sem más illetéket nem birtak. Szőlővel viszont 150 zsellércsalád rendelkezik. Nagybirtokos család 11 élt Pentelén, akik a földállományból 7 ezer holdat birtokoltak. A legnagyobb birtok 1400 magyar hold területet foglalt magába; a nagybirtok alsó határa itt egy 130 holdas gazdaság volt. 1 " Ismert nagybirtokos családok: Janitsáry, Mondbach, Mérey, Ullmann, Rajcsányi, Rosthy, Durcsák, Lipp és Újvári. Közéleti szerepet a Rosthyak játszottak, mint vármegyei tiszviselők. A Mondbach családnak két férfitagja; Sándor és Károly, császárhűségükkel tűntek ki az 1848—49-es mozgalmas években, de a Durcsák és Újvári családok férfitagjai is szerepet játszottak a neoabszolutista kormányzat hatalmának helyi konszolidálásában. A Janitsáryak már demokratikus gondolkodásúak. Ez a család polgári származású, a nemességét a Komáromban kifejtett kereskedelmi érdemekért kapta. Egyik tagja, Szilárd a rácalmási országgyűlési kerületet, függetlenségi párti színekben, mint képviselő szolgálta. i:i A művelési ágak közül messze kiemelkedik a szántóföld mennyisége. 1869-ben 9112 magyar hold tartozik a szántóföldhöz, a legelő 1024 hold, réti terület 438, szőlő 426, erdő (ültetett) pedig 8 hold volt. 1 ' 1 A mezőgazdasági lakosság túlnyomó létszáma rányomja bélyegét a gazdasági szerkezetre. A termékek többségét a mezőgazdaság adja. Az állattenyésztés területén csak a juhtenyésztés kiemelkedő. Az 1860-as évek elején mintegy 6000 juhot tartanak és ezekről évente 150 mázsa gyapjút nyírnak le. A szarvasmarha-állomány azonban gyenge. Űgy tűnik, csakis igázásra, ezek utánpótlására, valamint a tej szükséglet helyi kelégítésére tartanak teheneket. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy a legelőterület kevés é§ a mesterséges takarmány termesztés ekkoriban még nem terjedt el. Igás ökör 300, tehén 360 található. Vontatásra főleg a lovat alkalmazzák; ezekből 1860-ban 550 db volt. A gulya mindössze 200 db növendékből állott, de a sertésállomány is meglepően kevés (700 db). A szántóföldek 65—70%-át művelik meg évente, a többit ugaron hagyják. 1862-ben az ugarterület 2900 magyar hold volt. Ugyanekkor a búza vetésterülete 1950, a rozsé 1300, az árpáé 860, a zabé 580, a burgonyáé 66 hold. A gazdák viszont korán felismerték a tengeri termesztésének értékét. 1862-ben 1090 holdon termelték ezt a jól hasznosítható növényt. lj
