Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)
Farkas Gábor: Dunapentele története a kapitalizmus korában 1850 – 1950
A mezőváros települési rendszerében is változás következett be. Az évszázados település bővült, új utcákat nyitottak, gyümölcsöskerteket, szilvásokat létesítettek a Duna-parti részeken. A város határában a tanyás településeket ezekben az évtizedekben hozták létre. A szilváskertektől északra van Ullmann Vilmos ,,Mehedia" elnevezésű mulatója, néhány épülettel; a pentelei—rácalmási határ közelében pedig Rajcsányi István pusztája van. Ettől délnyugatra található Sándor puszta, a várostól nyugatra esik Mondbach Károly úri laknak számító épülete; délre pedig Rosthy Pál, majd a Durcsák és nyugatra a Lipp család épületei. Ullmann Vilmos tanyája a venyimi út mellett terül el, és ettől keletre a Janitsáry családé látható. Az úri lakok és nagybirtokosok mellett a határban a dunaföldvári országúttól keletre és nyugatra mintegy 20 tanyát építettek a telkes gazdák, akik a gazdasági épületek mellett lakóházakat is emeltek. Az úrbéri viszonyok megszűnte utáni 10 esztendőben a telkes gazdák vagyonilag polarizálódtak, ezt egy 1869-ből származó kimutatás szemlélteti: Birtokok nagysága: Birtokosok száma: 1—10 hold 328 10—25 „ 86 25—100 „ 22 100—1000 „ 14 1000 holdon felüli 1 Összesen: 451 Az elkülönítés után eltelt 10 esztendőben gyarapodott a birtokok tulajdonosainak száma. Ezeket a kereskedők, iparosok, hivatalnokok és kézművesek által vásároltak is szaporították. A gazdaságokban 615 vaseke, 71 faeke, 17 vetőgép, 160 fogas, 97 henger, 11 lóerejű cséplőgép és 1 gőzcséplőgép található. Az ekeállományból minden 12 holdra jutott 1, de fogasból már 54, hengerből 87, vetőgépből azonban 500 holdnál is többre jutott 1—1. A gépeket főleg a nagybirtokon, — de a telkes gazdák is — használták. Megállapítható a fenti kimutatásból, hogy a vetőgépeket a 100 holdon felüli gazdaságok alkalmazták, de itt vannak a cséplőgépek is. A mezőgazdasági lakosság mellett egyre növekvő számú kézművesipari és kereskedőcsaláddal találkozunk. Az 1860-as évek elején 170 ilyen család élt Pentelén; köztük 5 asztalos, 3 ács, 8 csizmadia, 2 esztergályos, 1 bognár, 4 kőműves, 6 kovács, 3 kádár, 1 kötélgyártó, 1 lakatos, 7 szabó, 14 takács, 2 szűcs, 26 kereskedő, 8 kocsmáros és 64 vízi- és patakmolnár. 1 " A mezőváros piaci vonzáskörzete kiterjedt a környező falvakra; Rácalmás, Hercegfalva, Nagy venyim, Kisapostag helységekre. Megjelentek vásárain a Duna másik oldalán lévő települések lakói, akiket révek szállítottak át. Piaci napokon, vásárokon nagyszámú pusztai népség sereglett össze a falvakból és a majorokból. Kétségtelen, Dunapentelének kedvező közlekedési lehetőségei vannak. Több rév közlekedik a két part között, azután gőzhajóállomása működik, így a távolsági kereskedők is eljuthatnak ide. Szárazföldi utazást megkönnyíti a mezővárosba a Buda—Varasd-i országút, melyen postajáratot is közlekedtetnek. Dunapentelén postahivatal, szállási lehetőségek és váltott lovak állottak az utazók rendelkezésére. 1 ' Országos vasárt évente négy alkalommal tartottak: Szent György nap előtti hétfőn, Szentháromság vasárnapja utáni hétfőn, Kisasszony ünnepének hetében lévő hétfőn, és Advent első vasárnapja utáni hétfőn. 18
