Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Jenei Károly: Források Dunapentele történetéhez 1546 – 1864

szágut, ezután keletről nyugatra kettő keresztben. Szántóföldjeik észak, nyugat és dél felé terülnek, minthogy keletről a Duna határos. Legelőik a Duna melletti partok és szakadások között, a várostól délkeletre mintegy 400 holdnyi területen. Völgyek a határ déli részén a dunaföldvári úttól keletre Bájó, Kozider és Nóvák, fűvel benőtt, harántékos oldalú, 70—75 láb mélységgel. A dunaföldvári úttól nyugatra, a határ déli részén, a hosszú ,,alájazó völgy" az egész telkesek földjébe mérve, néha igen gazdag kaszáló. Tonkó völgy vagy Csirip, Bodzás és Krivoj délnyugatra a nagyobb közbitokosok sajátja. Ezek elnevezése ki nem kutatható. Kaszáló nyugat és északra csekély, ez is a nagyobb közbirtokosoké. Puszták. Északon a rácalmási és pentelei határon Rajcsányi Istványé. Ettől délnyugatra „Sándor" puszta, a várostól nyugatra Tekintetes Montbach Sándor uré, saját kisszerű lakával. Ehhez délre Tekintetes Rosty Pál uré igen csinosan épült uri lakkal. Alább Durcsák Jánosnéé. Ezzel határos nyugatra B. Lippnéé. Innét alá, a Venyimi uton, ezen ut mellett van Tekintetes Ullmann Vilmos uré, honnét keletre át fél órányira esik Tekintetes Janicsáry testvérek pusztája. Ezek a várostól nyugatra vagy délnyugatra esnek. A község birtokai délre a dunaföldvári országút jobb és baloldalán, keletre, nyugatra, ez ideig 20 tanya épült, lakszoba, baromól és kúttal ellátva. Halom három az országúttól jobbra. Rév a várostól délkeletre, a kettős Dunán át, a Duna-gőzhajózási társulat indóháza iránt. Fok kettő, melyet a két nyugatról jövő patak Dunába csörgedezése képez. Ezek torkolatába a molnárok malmaikat a veszély elöl bekötik. Egy más kis patak, mely a határ déli részén ered, nevezetes, hogy fölfelé foly és az alsó nyugatival a kath. templom előtt egyesül. Zugó három a város alsó, közép és nyugati részén, melyek miatt igen sok háztelek, utas és barom van veszélynek kitéve. Kelt Duna Pentelén 1864-ik év Július 26. Zalay Ferenc kath plébános, esperes. Hatoldalas eredeti tisztázat. Orsz. Széchényi Könyvtár Kézirattára, P e sty Frigyes: Magyarország helységnévtára c. kézirata. 1114/Fol. Hung. 16/1. köt. 64—66. folio. A forrásokban szereplő mértékek, pénznemek, idegen szavak (stb.) jegyzéke akcse török pénzegység, a XVI. sz. végéig 60 akcse egy magyar aranyforinttal volt egyenlő akó űrtartalma 60 itce, kb. 60—65 liter, helyenkint változó volt censualis föld pénzért bérelt föld census készpénzadó comissarius hadbiztos, közigazgatási vonatkozástan megyei biztos consiliarius tanácsos dénár a magyar forint ezüst váltópénze dukát aranyforint fajzás a jobbágyok fahasználati joga forint lásd rénes forint forspont a jobbágy falukat terhelő ingyenes fuvarozási kötelezettség fundus jobbágy házhely, vagy belsőség itce régi bormérték, a pint fele, a meszely kétszerese. A budai itce 0,8484 liter, a nagy magyar itce 1,2726 liter 11* Fejér megyei történeti évkönyv 161