Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Jenei Károly: Források Dunapentele történetéhez 1546 – 1864

jobbágy egész helyes illetősége a XVIII. sz. végén Dunapentelén fél hold belsőség, 32 hold szántó és 3 szekér szénát termő rét. A fél-, negyed- és nyolcadhelyes birtokállománya arányosan igazodott az egész helyeséhez kapás szőlő 1—2 urnát termő szőlő kaszás rét 1 kaszás rét 1 szekér szénát adott kile gabona űrmérték, 1 kile a XVI—XVII. sz.-ban 20—25 liter volt köböl az akónak 1/10 része marhásrobot rendszerint négy ökörrel végzett ingyen munka megszállítás valamelyik falu betelepítése nahie a török hódoltsági területen a megye neve oka török súlymérték, 1 kg és 281 gr. oktavalista nyolcadhelyes jobbágy pint az itce fele porció adó pozsonyi mérő a XVII. sz. végéig 64 nagyszombati itce, azaz 61,48 liter, a XVIII. sz.-ban 53,30 liter privilégium kiváltság provizor tiszttartó rajnai forint rénes forint, vagy magyar forint, 20 dénárral volt egyenlő sessio jobbágyhely, jobbágytelek, latinul sessio urbariális, a plébános, tanító, jegyző, mészáros és vendégfogadós extraserialis sessiot kapott, mely mentes volt a jobbágyi szolgáltatások alól szabados az a jobbágy, akit a földesura valamilyen szolgálata fejében a jobbágyterhek alól mentesített szandsák török közigazgatási kerület, mely több megyéből, nahiéből állt székhús a mészárszékben árusított hús urbárium a jobbágy birtokállományát és szolgáltatásait rögzítő szerződés uriszék a földesúr bírósága, mely elsőfokon ítélt a jobbágyok peres ügyeiben. ítéleteit a megyei törvényszékhez lehetett megfellebbezni. C0OO0OC#O