Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)
Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849
A XX. törvénycikknek az a rendelkezése, hogy ,,e hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve különbség nélkül tökéletes egyenlőség állapíttatik meg", s hogy „minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek", — a lakosság jelentős részét érintették, hiszen a túlnyomó többségben létező katolikusok mellett 235 görögkeleti, 130 zsidó és 12 evangélikus is lakott a faluban. 181 A másik két törvénycikk a lakosság szélesebb rétegeinek — ha cenzus alapján is — a közügyekben való aktív részvételét biztosította. Az országgyűlési követeknek a népképviselet alapján történő választása azt jelentette, hogy az ország „mindazon benszületett, vagy honosított, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdái hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem lévő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül választók", illetve választhatók, azzal a megszigorítással, hogy — egy jobbágyfaluban — ez a jog azokat illeti meg, akik „eddig úrbéri értelemben vett fertálytelket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonnal, vagy hitveseikkel, illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak". De választók (választhatók) lettek a műhellyel rendelkező vagy legalább egy segéddel folyamatosan dolgozó kézművesek, az üzlettel (kereskedelmi teleppel) rendelkező kereskedők, a saját földbirtokból, vagy tőkéből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó jövedelemmel rendelkező lakosok, valamint az értelmiségiek (orvosok, ügyvédek, mérnökök, akadémikusok, patikusok, papok, jegyzők, tanárok és tanítók), ahol állandó lakással bírnak. A nemesek választási, illetve választhatósági jogát („politikai jogélvezetét", mivel ennek elvételét az országgyűlés „hivatásának nem erezhetvén"), sértetlenül fenntartották. 1848-ból — sajnos — nem maradt fenn sem a választók összeírása, sem olyan összeírás, amelynek alapján a falu választójogosultjainak a száma megállapítható lenne. Csupán az esküdtszéki bíráskodás képességével bíró lakosok összeírása áll rendelkezésünkre. Ebben az összeírásban 49 név szerepel. Ebből: Az esküdtszéki bíráskodás képességének a cenzusa azonban magasabb volt, mint a választói cenzus: a legkisebb összeg 200 forint, a legkisebb telek pedig 3 /4-es (25'', s hold), Ennél az összeírásnál megjegyzendő, hogy nagyobb földbirtokos csak kettő szerepelt benne: Gallovich Rudolf és Ujváry József (400—400 hold), a többi földbirtokos volt jobbágy. A mesterembereknek meg pontosan a fele molnármester volt. 182 A falu lakosságát közvetlenül érintette a nemzeti őrseregről szóló törvénycikk is: „a személyes és vagyonbátorság, a közcsend és a belbéke biztosítása, az ország polgárainak őrködésére bizatik . . . Mindazon honlakosok, kik . . . féltelket, vagy ehhez hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonnal bírnak, vagy ha ily birtokot nem bírnak is, de 100 pengő forint évenkénti tiszta jövedelmük van, húsz éves kortól ötven éves korukig — ha gazdái hatalom alatt nincsenek — a nemzetőrségbe beirandók és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak". földbirtokos mesterember honoratior 21 22 6
