Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849

A „Dunapentele mezővárosban lévő nemzeti őrsereg összeírását" 1848. május 29-én készítette el Nagy Sándor szolgabíró. Az összeírás élén egyes közbirtokosok (Nemes Ujváry József, Nemes Gallovich Rudolf és Nemes Durcsák János) nevei állanak, s utánuk következnek az „értelmiségiek": egy nevelő (Vank Mihály), egy táblai jegyző (Redényi János), a postamester (Maár Ignác), az orvos (,,okl. sebész", Stohl József), a községi lelkész (Zalay Ferenc), a nép jegyző, és Jovanovics Tódor kereskedő, aki a nemzeti őrsereg ideiglenesen választott kapitánya lett, s ezek után jönnek a közpolgárok, a kézművesek és a zsidók, összesen 237 pentelei lakost írtak öszsze a nemzeti őrseregbe, s ezeknek a foglalkozás és életkor szerinti megoszlása a következő volt (egyéb alatt szerepelnek az öregek, özvegyek, árvák, nyomorultak és a betegek): életkor birtokos és közpolgár kézműves zsidó összes értelmiségi 20—29 2 49 16 7 74 30—39 5 60 26 3 94 40—50 3 41 10 1 55 egyéb — — — — 14 összesen 10 150 52 11 237 A nemzeti őrség összeírása a járás (de a megye) legtöbb községében is nagy nehézségekbe ütközött. Az egyik szolgabíró június 17-én jelentette a megyének, hogy a nemzetőrség iránt „valódi közlelkesedést alig tapasztalhatnánk egy-két helyen -— míg ellenben ellenszenv leginkább Etyeken a németek és Érden a rácok között mutatkozik kiválóan".

183 A Pentele környéki falvakban megtörtént ugyan az összeírás (Hercegfalva kivételével, mert „ott az ellen határozott ellenszenvet tapasztaltunk"), de a járásbeli szolgabíró kénytelen volt azt jelenteni, hogy „nemzetőrök közül csupán dunapentelei, rácalmási és adonyi nemzetőröket, az utóbbiaknak is csak egy részét" hiszi „teljes bátorsággal" felfegyverezendőnek. Hogy az összeírást sikerült Pentelén végrehajtani, s az összeírtak felfegyverzését a járási szolgabíró is javasolhatta, abban Varga Mihály népjegyzőnek is lehetett szerepe. Varga Mihály foglalkozásának az ilyen megjelölése nem egyszerűen a korábbi községi jegyző, a nótárius titulusának az adott körülményekhez alkalmazkodó lefordítása volt. Ezt bizonyítják azok az adatok, amelyek a szabadságharc leverése utáni napokban, hónapokban készült feljegyzésekben szerepelnek: ez a 34 éves jegyző a faluban a forradalom és a szabadságharc következetes képviselője volt. A nemzetőrséggel kapcsolatosan feltételezhető, hogy —• Varga Mihály szerepén kívül — a lakosság magatartása is igazolta a szolgabíró bizalmát. De csak feltételezhetjük, mert ekkor még olyan lelkesedést és egyetértést a falu lakossága részéről még nem lehetett tapasztalni, mely azt a bizalmat teljes mértékben igazolta volna. S ezt bizonyíthatja a penteleieknek 1848. június 12-én írott levele Táncsics Mihályhoz. Táncsics lapjában, a Munkások Újságjában június 4-én „Felszólítás" jelent meg Dobrossi István aláírásával: „Polgártársak! A követválasztásnak s annál fogva az országgyűlésnek küszöbén állunk. Magyarország élete, halála felett a jövő országgyűlés határoz. Fegyverkezzetek hát, s válaszszátok jó követet. . . Fegyverre! Fegyverre! A haza veszedelemben forog;