Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV.

ipar 95,8 %-ot teljesített, ezen belül azonban a magasépítés túlteljesítése mellett a mélyépítés tervének közel egyötödével maradt adós.08 Nem volt azonban mentes a problémáktól az építőipar teljesítményének mérése, amellett, hogy egyes építőanyagokban (pl. a cementgyártásban) elmaradás jelentkezett a szükségletekhez képest, illetve a minőség volt (például a tégláé) a követelmények alatt.69 A tervekben megfogalmazott igény és a megvalósítás lehetősége távolodott egymástól. Az előző év decemberében hatályba lépett bér- és árrendezés életszínvonalat csökkentő hatása az építkezés kereseti lehetőségének kiemelt volta következtében általában még nem érvényesült, de az egyes területeken alkalmazott új norma- és bértételek, (illetve az ezek alkalmazásával kapcsolatos problémák) a korábbiakban még vonzó és ösztönző anyagi érdekeltséget lényegesen csökkentették. Elsősorban az építkezésben csak munkaalkalmat és jó kereseti lehetőséget látó — zömében kétlaki — munkavállalók körében. A késői tavasz, a májusi fagyok, majd az azt követő száraz időjárás viszont éppen elsősorban ezt a réteget ösztönözte arra, hogy csökkenő pénze mellé a kenyerét otthon keresse meg. Ilyenformán az építkezésen a munka csúcsidőszakában a létszám csak a szinten maradt: az érkező diákok nem növelték, hanem csak pótolták a munkaerőt. A munkaerőhelyzet megítélésekor figyelemmel kell lennünk arra, hogy 1952-től kezdődően (különösen az év második felétől), az országos helyzettel megegyezően, lényegesen megváltozott itt is az iparban foglalkoztatottak szociális összetétele.70 Míg 1950—51-ben az ipari munkaerő toborzására irányuló szervező- és propagandamunka az agrárproletariátus és az elaprózódott kisüzemek lappangó vagy valóságos munkaerőfölöslegeiből merített, addig 1952-től az önálló kisipari és kisparaszti gazdaságok keresőinek tömeges méretű iparba áramlása kezdődik. Ennek oka elsősorban nem a jövedelem alakulásában keresendő, hanem a termelés biztonságának megingásából adódik. A kétlakiak rétegéhez a most földjüket az államnak felajánló egyéni középés a fokozódó 'beadási terheik elől menekülő zsírosparasztok sorai zárkóznak fel. Az építkezés munkásainak társadalmi összetétele tehát differenciálódott és tovább színeződött, mielőtt még a munkásosztályba történő végleges átlépés (átalakulás) tömegméretekben végbement volna. A szociális arculat változásával párhuzamosan a korábbi folyamattal ellentétes tendenciák erősödtek meg. Ennek következményei, illetve az ebből származó problémák az építkezésen kialakult helyzetet negatív irányban befolyásolták. A munkaerőellátást ugyan nem döntően meghatározó, de kétségtelenül befolyásoló tényező volt az említettek mellett, hogy július elején a személyszállításokban lényeges változtatásokat hajtottak végre.7'1 Miután a MÁV AUT a szállításokat saját kezelésébe vette át, az addigi díjmentes utaztatás helyébe kedvezményes távolsági és fizetett helyi járatok léptek. Bár a nyújtott kedvezmény most is jelentős maradt (pl. ahonnan vonattal nem lehetett ideutazni 70 %-os, ahonnan vonat is indult 30 %-os volt a kedvezmény, illetve a helyi járatokon a hetijegy 7 Ft, egyszeri utazás 1 Ft volt), mégis jelentős különbség volt a korábbi — kezdete óta vitatható, de a dolgozók számára 292