Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

jelentkeztek, Fejér megyében sem maradtak el. Az 1957—58. évi felülvizsgálatok itt is változtattak a kar összetételén, noha számszerű kihatásuk alacsonyabb volt az országos átlagnál. Mindenesetre az ezt követő konszolidáció, a törvényesség helyreállítása és stabilizálása oda hatottak, hogy Fejér megyében is megteremtődött a lehetősége a helyi ügyvédi önkormányzat visszaállításának. Ez már nem a régi keretben, Fejér és Veszprém megyék területén közös szervvel, hanem megyénként önállóan történt. 1959. február 8-án ült össze másodízben a székesfehérvári ügyvédség kamarai alakuló közgyűlésre, Szüts Gedeon korelnök elnökletével, hogy vezetőségét megválassza. Az új vezetőség még ez évben két kamarai közgyűlést tartott, hogy a költségvetést megállapítsa, s a helyi önkormányzat legfontosabb feladatai, az ellenőrzés, az oktatás és továbbképzés és az ügyvédek szociális helyzetének javítása vonatkozásában a tagság véleményét kikérje. Nem volt könnyű az új kamarai vezetőség helyzete. Az ügyvédi munkaközösségek elhelyezése, munkakörülményei az egész megyében rendkívül rosszak voltak. A kamarának ekkor még nem is állottak rendelkezésére a fejlesztéshez anyagi alapok, mert a tartalékokat döntő részben a munkaközösségek kezelték és használták fel. A munkaközösségek távol állottak attól, hogy ténylegesen közösségek legyenek, ebben az irányban a távoli budapesti irányítás az elmúlt években inkább csak formai hatást gyakorolhatott. Az ügyvédi pálya az előző évtizedben nem számított vonzónak, így kevés volt a kamarában a fiatal ügyvéd. Az új kamara első öt éve e problémákkal szembeni küzdelem jegyében folyt le. Ezekben az években egyúttal új feladattal került szembe az egész ország, így Fejér megye ügyvédsége is, ez az újonnan szerveződő és lendületnek induló termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jogi képviseletének ellátása volt. A tsz-ek anyagi helyzete nem engedte meg, hogy a képviseletért jelentős munkadíjat fizessenek, ugyanakkor éppen az alakulási időszakban igen sok munkát tudtak volna adni a belső szervezet kialakításával kapcsolatban jogász szakembereknek. Az ügyvédség felismerte, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom megerősítése elsőrendű politikai és gazdasági feladat. Megyénk ügyvédi vezetői azonnal magukévá tették ezt, és irányt vettek arra, hogy a maguk vonalán a termelőszövetkezetek érdekében mindent megtegyenek. 1960—1963 között a kamarai közgyűlések napirendjén kiemelt helyen szerepeltek mindazon kérdések, amelyek a termelőszövetkezeti képviselet megfelelő ellátásával függtek össze. A közgyűléseken jelen voltak a termelőszövetkezetek felügyeleti szerveinek képviselői is, hogy a maguk részéről elmondhassák, mit várnak az ügyvédektől. A felszólalások igazolják, hogy a kamarai tagok döntő többsége egyetértett a kérdés nagy horderejével, mint a soron következő központi politikai, gazdasági probléma megoldásának fontosságával, és értékes munkaterületet látott a termelőszövetkezeti képviseletben, amelyet meg akartak hódítani és meg akartak tartani. Akadt a Kamarában ellenzéke is ennék a munkának, noha jelentéktelen kisebbségben. A feladat terhes és sokrétű volt, új joganyag el71