Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)
Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében
tétlen előéletei. Megállapítja, hogy fizetett állami hivatalnok, valamint alkusz ügyvéd nem lehet, de minden olyan más mellékfoglalkozás is összeférhetetlen az ügyvédséggel, amely annak kellő gyakorlatában az ügyvédet gátolná (3—4. §). A rendtartás szerint az ügyvéd igazságügyi miniszteri engedély nélkül nem változtathat lakhelyet, és főtörvényszéki jóváhagyás nélkül nem távozhat a működése területét képező főtörvényszék kerületéből, még egyedi utazásra sem (9. §). Ez a rendtartás rögzítette először az ügyvédi titoktartás kötelezettségét (10. §). A kereset előzetes megvizsgálása, a tényállás felvétele és az ügy körülményeinek megvizsgálása szempontjából a rendtartás a II. József által meghatározott és a jogi irodalom által is kidolgozott feltételeket rögzítette (11—14. §). Meghatározta a képviselet megtagadásának elégséges okait, rendelkezett a meghatalmazás tartalmáról és a bíróságokhoz történő benyújtásáról, az ügyvéd perbeni magatartásáról (15—20. §). Azon régi előírásokról, hogy az ügyvéd mindkét félnek egy időben nem szolgálhat és előző ügyfelével szemben perben fel nem léphet, a felvállalt pert alapos ok nélkül el ne hagyja, a rendtartás újra rendelkezett, de megszabta azt is, hogy a képviselet felmondása után is az ügyet addig el kell látni, míg a fél azt átveheti, vagy magának más ügyvédet rendel (21—22. §). Az ügyvéd jogosult az ügyféltől előleget kérni, de a pénzelőlegekről könyvet kell vezetnie és azokról el kell számolnia (24. §, 30. §). A per foytatásáért meghatározott jutalom kikötése, vagy a per magához váltása külön büntetés terhe alatt tilos. Az ügyvéd költségeit a saját féllel szemben a bíróság meghallgatás után, de peren kívül meghatározhatja. A költséget az ügyvédi munkához, annak minőségéhez, de a fél vagyoni állapotához is mérni kell. A szegény ügyfelek képviseletét kijelölés esetén az ügyvéd ingyen köteles ellátni (25—29. §). Az ügyvédek testületi önkormányzati szerveit ez a nyíltparancs lépteti először életbe az úgynevezett ügyvédi választmányok formájában, amelyek a Megyei Törvényszékek székhelyein voltak kijelölendők. (Székesfehérvárott sem törvényszék, sem választmány nem működött.) Az ügyvédek feletti felügyeletet és fegyelmi hatóságot továbbra is a bíróság gyakorolta, a választmány az ügyvédi kinevezések előtt véleményezésre volt jogosult, az ügyvédi vizsgához biztosokat adott, felügyeleti joga volt az alá tartozó ügyvédek felett, irányította az ügyvédjelölteket, és kijelölte a szegény felek ingyen képviselőit. Intézkedett a rendtartás az ügyvédekkel szembeni fegyelmi eljárásról, és végül megadta az új ügyvédi eskümintát. A rendtartást egészítette ki az igazságügyi minisztérium 1855. március 26-i rendelete az ügyvédjelöltek működéséről és az azok feletti fegyelmi jogkör gyakorlásáról.165 Ezt a rendtartást 1861-ben az ideiglenes törvénykezési szabályok hatályon kívül helyezték.156 Ezek VIII. fejezetében az A. 1—7. §-ok rendelték el, hogy mind az 1849 előtti ügyvédek, mind az azóta jogosultságot nyertek tovább gyakorolhatják hivatásukat, de utóbbiak a hazai jogból vizsgálatot tartoznak tenni. A neoabszolutizmus által behozott e rendszernek azonban végül is csak a kiegyezés vetett véget.157 46