Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

tétlen előéletei. Megállapítja, hogy fizetett állami hivatalnok, vala­mint alkusz ügyvéd nem lehet, de minden olyan más mellékfoglal­kozás is összeférhetetlen az ügyvédséggel, amely annak kellő gya­korlatában az ügyvédet gátolná (3—4. §). A rendtartás szerint az ügyvéd igazságügyi miniszteri engedély nélkül nem változtathat lak­helyet, és főtörvényszéki jóváhagyás nélkül nem távozhat a műkö­dése területét képező főtörvényszék kerületéből, még egyedi uta­zásra sem (9. §). Ez a rendtartás rögzítette először az ügyvédi titok­tartás kötelezettségét (10. §). A kereset előzetes megvizsgálása, a tényállás felvétele és az ügy körülményeinek megvizsgálása szempontjából a rendtartás a II. Jó­zsef által meghatározott és a jogi irodalom által is kidolgozott felté­teleket rögzítette (11—14. §). Meghatározta a képviselet megtagadásá­nak elégséges okait, rendelkezett a meghatalmazás tartalmáról és a bíróságokhoz történő benyújtásáról, az ügyvéd perbeni magatartásá­ról (15—20. §). Azon régi előírásokról, hogy az ügyvéd mindkét félnek egy időben nem szolgálhat és előző ügyfelével szemben perben fel nem léphet, a felvállalt pert alapos ok nélkül el ne hagyja, a rendtar­tás újra rendelkezett, de megszabta azt is, hogy a képviselet felmon­dása után is az ügyet addig el kell látni, míg a fél azt átveheti, vagy magának más ügyvédet rendel (21—22. §). Az ügyvéd jogosult az ügy­féltől előleget kérni, de a pénzelőlegekről könyvet kell vezetnie és azokról el kell számolnia (24. §, 30. §). A per foytatásáért meghatáro­zott jutalom kikötése, vagy a per magához váltása külön büntetés terhe alatt tilos. Az ügyvéd költségeit a saját féllel szemben a bíró­ság meghallgatás után, de peren kívül meghatározhatja. A költséget az ügyvédi munkához, annak minőségéhez, de a fél vagyoni állapo­tához is mérni kell. A szegény ügyfelek képviseletét kijelölés esetén az ügyvéd ingyen köteles ellátni (25—29. §). Az ügyvédek testületi önkormányzati szerveit ez a nyíltparancs lépteti először életbe az úgynevezett ügyvédi választmányok formá­jában, amelyek a Megyei Törvényszékek székhelyein voltak kijelö­lendők. (Székesfehérvárott sem törvényszék, sem választmány nem működött.) Az ügyvédek feletti felügyeletet és fegyelmi hatóságot to­vábbra is a bíróság gyakorolta, a választmány az ügyvédi kinevezések előtt véleményezésre volt jogosult, az ügyvédi vizsgához biztosokat adott, felügyeleti joga volt az alá tartozó ügyvédek felett, irányítot­ta az ügyvédjelölteket, és kijelölte a szegény felek ingyen képvise­lőit. Intézkedett a rendtartás az ügyvédekkel szembeni fegyelmi eljá­rásról, és végül megadta az új ügyvédi eskümintát. A rendtartást egé­szítette ki az igazságügyi minisztérium 1855. március 26-i rendelete az ügyvédjelöltek működéséről és az azok feletti fegyelmi jogkör gyakorlásáról.165 Ezt a rendtartást 1861-ben az ideiglenes törvénykezési szabályok hatályon kívül helyezték.156 Ezek VIII. fejezetében az A. 1—7. §-ok rendelték el, hogy mind az 1849 előtti ügyvédek, mind az azóta jogo­sultságot nyertek tovább gyakorolhatják hivatásukat, de utóbbiak a hazai jogból vizsgálatot tartoznak tenni. A neoabszolutizmus által be­hozott e rendszernek azonban végül is csak a kiegyezés vetett véget.157 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom