Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

a hétszemélyes táblától, ami ilyen ügyekben már komoly eredmény volt.137 II. József császár egységes perrendet adott ki egész Magyarország szamára. Ennek XXXVIII. fejezete foglalkozik az ügyvédekkel. Ez húsz paragrafusban adja meg az ügyvédi rendtartást. Először szabályozza az ügyvédi vizsga, gyakorlat és eskü feltételeit. A 435—438. §ok részletesen leírják, hogy egy ügy vállalásával kapcsolatban az ügyvédnek miről kötelessége tájékozódnia, milyen bizonyítékokat kell előre beszereznie, és az ügyet vagy a pert hogyan kell előkészítenie. A 439. § az ügyvédi meghatalmazásról rendelkezik, a 440. § előírja, hogy az ügyvéd haladéktalanul tartozik eleget tenni a szükséges perbeli cselekményeknek. A további pontokban a rendtartás arról rendelkezik, hogy az ügyvéd a vállalt ügyet hogyan és mikor teheti le, az ügyfél mikor választhat más ügyvédet, az ügyvéd a már egyszer képviselt féllel szemben pert nem vállalhat. A 446. § szerint a meghatározott honoráriumon felül az ügyvéd nem kérhet pernyerés esetére különjutalmat „palmáriumot". Az erre vonatkozó megegyezés nemcsak érvénytelen, de ügyvédi fegyelmi vétség is. 447— 449. § arról rendelkezik, hogy az ügyvéd költségjegyzékét csatolja a periratokhoz. A bíró az ítéletben a pernyertes félnek az ellenféltől járó ügyvédi költségét mérlegelheti és megítélni tartozik, a saját féltől járó költségről viszont a bíró csak külön kérelem alapján dönthet. Ennek során az ügyvéd munkáját nem oldalszám és a tárgyaláson töltött órák száma alapján kell megítélni, hanem a perben végzett jogi munkát kell értékelni. A 451. § és a 452. § az ügyvédi fegyelmi hatóságokról intézkedik és kimondja, hogy amennyiben az ügyvéd tudva jogtalan ügy védelmét és képviseletét vállalja, vagy egyébként vét az ügyvédi tisztesség ellen, a bíróság akár megbírságolhatja, akár határozott vagy örök időre eltilthatja hivatása gyakorlásától.138 Noha II. József reformjai általában nem jártak sikerrel, az ügyvédekre vonatkozó intézkedései megfeleltek a gyakorlatnak, és továbbra is érvényesültek. Az 1792. 16. tc. (II. 30, 33.) az ügyvédi rendtartásból ugyan csak a perbeli rövidségre való felhívást hozza és kiterjeszti az ügyvédvallás lehetőségét a szolgabíró és megyei esküdt színe előtt tehető és adható meghatalmazásra, mégis a fentebb rögzített szabályok élő jognak tekinthetők. II. József életbe nem lépett szabályzata helyett 1804-ben került kiadásra egy „Instructio pro Advocatis", amely lényegében ugyanazokat az intézkedéseket fejti ki részletesen.139 A szakmai és erkölcsi követelmények ebben is azonosak, a peres eljárások gyorsítására törekvő intézkedések pedig épp oly haszontalanok, mint az eddigiekben. Amint a Kúria ügyvédei helyesen látták, a bajok gyökere nem a periratokban, hanem a perrendben rejlett. 6. Polgári átalakulás. Az első ügyvédi rendtartás, és az ügyvédi kamarák megszervezése A XIX. század elejére a magyar jogászság haladó része általában már felismerte annak szükségességét, hogy államunk alkotmányát 42