Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

érdekében az ügyvédeket korlátozni kívánja bizonyos számú ügy egy időben való vitelére. (II. 31.) Ezt a tervezetet véleményezésre megkapták a bíróságok. Megjegyzéseket fűztek hozzá testületileg a királyi tábla mellett működő ügyvédek is. írásbeli észrevételük a kor magyar ügyvédségének érdekes és értékes emléke, (II. 32.). Általánosságban védekeznek az ügyvédek az ellen a vád ellen, mintha okai volnának a perek szaporodásának és elhúzódásának. Helyesen mutatnak rá arra, hogy ennek oka az ország elavult jogrendszere, mert míg egész Európában modernizálják a jogrendszereket, Magyarországon ezirányban nem történt semmi. Az ügyvédek nem kerékkötői voltak a jogrendszer korszerűsítésének, inkább harcosai. A javaslat egyes pontjai vonatkozásában az ügyvédek véleménye a következő volt: 1. Vitatják a vizsga hasznosságát. Véleményük szerint az ügyvéd csak gyakorlatban képezhető ki, viszont munkája során ügyfelei, ellenfelei és a bírák állandóan vizsgáztatják.. A vizsga az ügyvédi hivatástól az arra pályázókat el fogja rettenteni. 3. Kifogásolják, hogy a vizsga nem egységes. Nem helyes, ha a megyei törvényszéken működő ügyvéd nem viheti tovább az ügyet a fellebbezési bírósághoz. 7. Az ügyvédi névjegyzékből való törléssel kapcsolatban azt kérik, hogy azt előzze meg az ügy teljes kivizsgálása, és törlés csak az utolsó fellebbezési fórum döntése után történhessen. 8. A hosszadalmas perbeli előadásokkal és érveléssel kapcsolatban azt a megjegyzést teszik, hogy a bírák lelke nincs az ügyvéd előtt kiterítve. Az ügyvéd nem lehet biztos abban, hogy a bíró az ügynek mely részére összpontosítja figyelmét. Gyakran tapasztalható, hogy amit az egyik bíróság jelentéktelen mozzanatként mellőz, azt a másik perdöntőnek tartja és ítéletet alapoz rá. Ezért az ügyvéd kötelessége az ügy folyamán mindazon bizonyítékokat felhívni, amelyeket ügyének védelme szempontjából célirányosnak vél és ebben csak saját lelkiismerete döntésére hallgathat. 9. Az ügyek számának korlátozását az ügyvédek kivihetetlennek tartják. Az ügyvédválasztás bizalmi kérdés, az ügyvéd személyének meghatározásában az ügyfelek szabadok. Egyébként egyik per néha több munkát ad, mint húsz másik, egyik ügyvéd serényebb, mint a másik, ezt számszerűsíteni nem lehet. Az ügyvédek tiltakoztak az ügyvédi rend létszámának korlátozása ellen is. Véleményük szerint létszámkorlátozás 'esetén sok fiatal tehetség el fog sikkadni, és csökkeni fog a pálya iránti lelkesedés.124 A különböző hozzászólások során kialakult nézetek alapján 1769ben Mária Terézia rendeletben általánossá tette az ügyvédi vizsgát. Az ügyvédek számát ez az adatok tanúsága szerint nem csökkentette, sőt az a fellendülő gazdasági életnek megfelelően a századforduló során tovább emelkedett, 38