Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV.

ténik. Létrejött a hivatali pártalapszerv is, 29 párttaggal. A taglét­számot meghaladta a pártiskolát végzetteké: összesen 37-en végez­tek 3 hetestől 3 hónaposig terjedő iskolát. A tanácsi dolgozók közel 80 %-a a felszabadulás, után kiemelt, kereken 20 %-a pedig régi káderek közül került ki. Az új város tanácsi apparátusa összetéte­lében is tükrözte a hatalmi viszonyokban végbement változást. Szak­tanfolyamok sorával, kollektív esték rendezésével és a komlói ta­náccsal folyó párosversenyben feladataik eredményesebb ellátására törekedtek az apparátus dolgozói. A költségvetés növekedése187 (1952-ben 6 millió Ft, amelyből szociális és kulturális kiadásra volt előirányozva 3,8 millió) azt jelezte, hogy a törekvések anyagi fel­tételei biztosítva voltak: a szocialista jelző a szolgáltatások volume­nére és szintjére, a kulturális életre, a város által nyújtott lehető­ségekre egyaránt alkalmazható volt. A tanács 1951-től kezdődően folyamatosan vette át az elkészült és hatáskörébe sorolt objektumokat a beruházásokat bonyolító Nehéz­ipari Beruházási Vállalattól (NEB). Másrészt gondoskodott az üze­meléshez szükséges közművek, a sok irányú lakossági szolgáltatások kielégítéséről, az egészségügyi ellátás fejlesztéséről, a kulturális élet feltételeinek kibontakoztatásáról. Az 1951 májusától üzemelő ke­nyérgyár átvételét a 76 főt foglalkoztató köztisztasági, illetve temet­kezési vállalaté, szikvízüzem és (60 holdas) kertészet létesítése, a dunai kompjárat kezelésbevétele, majd az év végén a Patyolat meg­nyitása követte.188 Még a nyár folyamán — a helyi kisiparosok ösz­szefogásával — Ipari Javító és Szolgáltató Vállalat alakult. (Ezzel a magánkisipar az újvárosban megszűnt.) Az ellátás javítása érdeké­ben e vállalatot 1952 tavaszán (ruházati, ipari és épületkarbantartó) részlegekre osztották.189 A Víz- és Csatorna Művek, a nyomda át­vételével, Ingatlankezelő, Szórakoztató és más vállalatok alapításá­val 1952 tavaszán a tanács irányítása alatti vállalatok száma 15-re emelkedett.190 Közülük a nagyszámú dolgozó ügyeinek intézésében érdekelt Szálláshely Vállalat volt különösen jelentős, hiszen tavasz­szal 10 300 személy elszállásolásának gondját intézte. A városi tanácsnak — megalakulása után — az orvosi ellátás biz­tosítása szintén feladatkörévé vált.191 A Budapestről lejáró orvosokat 1951-től helyiek váltották fel. Számuk 8-ra, majd 1952-ben 32-re emelkedett. Az objektumokban bekövetkezett fejlődés még ennél is nagyobb arányú volt. 1952-ben már 105 ágyas — ideiglenes, lakó­házakba telepített — kórház működött (bel- és sebészeti osztállyal). A korábbi tüdőgondozó mellé ugyanez év tavaszán új és végleges rendelőintézet csatlakozott. A területi ellátást ugyanekkor 6 körzeti orvosi rendelő biztosította. A végleges letelepülések gyermekintézmények létesítését tették szükségessé. 1951 októberében nyitották meg a város első (80 férő­helyes) napközi otthonos (Krupszkájárói elnevezett) óvodáját. Ugyan­abban a hónapiban az építkezéssel szomszédos Rácalmás községben üzembe helyezték a 150 férőhelyes bölcsődét. Az elsőként átadott 20 tantermes általános iskola a közeli jövővel is számolt. 95 tanulója mellett ideiglenesen helyet kapott benne a tanács, a könyvtár és a helyi múzeum is. A múzeumban 1951. december 21-én várostörténeti 318

Next

/
Oldalképek
Tartalom