Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV.

kiállítás nyílt, mint a Dunaújvárosi Múzeum első kiállítása. A városi könyvtár 1951. június 11-e óta működött. 1952 tavaszán köteteinek a száma 12 ezer, olvasóinak száma pedig 3 ezer volt.1'98 A hivatásos művészeti munkának az 1951 decemberében megnyitott Dózsa filmszínház adott otthont: színházi előadásokat is tartottak benne. Itt említjük meg — bár a fenntartás szempontjából vállalati keretek között működtek — a város öntevékeny művészeti csoportjait. 1952 tavaszán szerveződött meg a Sztálinváros Építőinek Művészegyüttese: 200 tagú ének-, tánc-, báb- és színjátszó csoporttal. 80 tagú vegyeskarukat Székely Endre zeneszerző vezette. A vállalatok égisze alatt működő népi tánccsoportokban összesen 220-an vettek részt. Felkészültségükről 1952. május 1-én adtak számot198 Az öntevékeny csoportok nemcsak városi dolgozótársaikat szórakoztatták, hanem ellátogattak vidékre is. Ezeket a szerepléseket (mint például az MSZT csoport mezőhídvégi bemutatóját) munkaerő-toborzással kötötték egybe.194 Az öntevékeny csoportok munkájához az időszakonként megrendezett seregszemlék adtak ösztönzést. Az 1952 nyarán tartott versenybe 55 kollektív mellett 40 egyéni benevezés történt. A seregszemle résztvevőinek száma meghaladta a 700-at.195 Az év telén rendezett II. Országos Kultúrversenyben már helyi vonatkozású művek is bemutatásra kerültek. A Martin építői Hudacsek Frigyes „Kubikosok" című, a vízműépítők csoportja a „Partizánbrigád", a Hídépítő Vállalat dolgozói az „Egyenlőség" című építőipari témájú darabbal vettek részt.198 A kulturális szervek — köztük a tanács népművelési osztálya — feladatuknak tekintették nemcsak helyi vonatkozású, hanem helyi szerzőtől származó művek bemutatását. Egyébként a téli kulturális versenyben kiemelkedő teljesítményt nyújtott a József Attila kultúrotthon központi tánccsoportja (40 taggal) és a Mélyépítő Vállalat csoportja. A sikeres szemle eredményeként a város két kis énekkara és a — másfél éves múltra visszatekintő — központi fúvószenekara Dobrik Zoltán vezetésével a rádióban szerepelt.197 A város szabadtéri színpada nemcsak a helyi csoportoknak adott helyet, hanem máshonnan vendégszereplésre érkező kulturális csoportoknak, sőt a Nemzeti Színház művészeinek is (Illyés Gyula: Fáklyaláng).198 Az építés hőskorában folyó munka helyet kapott a szépirodalomban és a filmművészetben is. Illyés Gyula előző cikkünkben idézett verse mellett Boldizsár Iván „Magyarországi útinapló"-jában, Palotai Boris „Kakasszó" című elbeszéléskötetében, valamint „Sztálinvárosi gyerekek" című regényében ír az építőmunka heroizmusáról, az építők tevékenységéről. Sándor András helyi író „Sztálinváros", illetve „Az új város" című műveiben szintén az építkezés kezdeti szakaszával foglalkozott ismeretterjesztő, illetve szépirodalmi formában. Nem kétséges, hogy első szocialista városunk szolgáltatásai szintjét, fejlődő kulturális életét tekintve szinte hónapról-hónapra többet tudott nyújtani véglegesen, illetve ideiglenesen odatelepült lakosai számára. Ugyanakkor külső képében, megjelenésében is mindinkább városi formát öltött. A város tervezésében — mint erre Weiner Tibor már rámutatott199 — több periódus különböztethető meg: en319