Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV.

vétele után beszélték meg a feladatokat, hanem menet közben is rendszeres felméréssel, illetve gyakoribb ellenőrzéssel buzdították a tagokat a felajánlás, a napi, illetve a dekád-célkitűzés végrehajtására. Hasonló módszerekkel éltek — és párosversenyek esetében nem csak az ifjúsági brigádokban — az építkezés más munkahelyein is, és különösen a területi felajánlások bevezetése után folytattak eredmé­nyes munkát a feladatok határidejének előrehozataláért. Az 1952-es év elején bevezetett új formájú versenyek eredménye főleg azon mérhető, hogy a korábbi létszámhiányhoz csatlakozó anyagellátási nehézségek ellenére a terveket általában magasabb százalékban teljesítették, mint az előző évben.163 Ezt segítette az új módszerek elterjesztése, a sztahanovista-módszerrel dolgozók arányának növe­kedése, és nem utolsósorban a hiányzók arányának, a fegyelmezet­lenek számának leszorítása. Mindezekben a szakszervezetnek lénye­ges szerepe volt. A Központi Vezetőség ülését követően a munkavédelem élesen exponált kérdése az építkezésen is súlyos, néha politikai töltésű problémává vált, s mint ilyen, a politikai és gazdasági vezető szervek tevékenységében megkülönböztetett figyelmet kapott. A Központi Vezetőség ülése ugyanis, megállapította, hogy ,,A munkavédelem el­hanyagolása, a termelésre is káros túlóráztatás, a törvényes pihenő­napok semmibevétele, a szállások, az üzemi konyhák, az elemi higiénia elhanyagolása egyúttal a munkásosztálytól való elszakadás tünetei az ilyen jelenségekért felelős funkcionáriusok részéről. E je­lenségek természetesen nem általánosak, de eléggé elterjedtek ahhoz, hogy a lélektelen bürokratizmus visszataszító megnyilvánulását lás­suk bennük, amely ellen felvilágosító munkánkban is fel kell ven­nünk a harcot."164 A helyi munkavédelemben — javuló eredmények ellenére — további változás csak azután következett be, hogy a Városi Pártbizottság július 15-én napirendjére tűzte a kérdést.165 Az ellenőrzés lazaságának felszámolása, a műszaki vezetők felelőssé tétele mellett, az agitáció fokozására hoztak határozatot. A propa­gandában a sajtóra és a szakszervezet 160 társadalmi aktívájára szá­mítottak. A szakszervezetet arra kötelezték, hogy a 45 társadalmi munkavédelmi felelősének és 650 munkavédelmi megbízottjának ki­oktatásával működjék közre a helyzet további javításában. A ko­rábbi, büntetésekre korlátozódó intézkedésekkel szemben júliusban és az azt követő hónapokban a munkavédelmi tevékenység változa­tosabb formiakat ölt.166 Az építkezés sajtója nemcsak figyelemmel kísérte ezt a kérdést, hanem gyakran erélyesen fellépett (pl. a 26/l-es Vállalat XVII. főépítésének vezetője ügyében) a munkavédelmi in­tézkedések elhányagolóival szemben.167 A lap hasábjain ismertetésre került a Minisztertanács és a SZOT együttes határozata az üzemi baleset-elhárításról. Augusztus 11-én a 26-os trösztnél munkavé­delmi konferenciát tartottak az MT—SZOT-határozat végrehajtása érdekében.1618 Az előadó, Kovács Miklós igazgató a javuló eredmé­nyek nyugtázása mellett a vállalati feladatterv végrehajtását, a munkavédelmi napok szervezését és a mulasztók felelősségre voná­sát tette szóvá. Hangsúlyozta, hogy a műszakiaknak többet kell fog­lalkozniuk e kérdésekkel, és az erőfeszítéseket az előzetes védelemre, 312

Next

/
Oldalképek
Tartalom