Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV.

lomban. Az eredmények jelentőségét aláhúzza, hogy ez a most példaként felhozott vállalat volt a gyári építkezések egyik fő bonyolítója. Minden rendezésre váró problémát természetesen még ennél a pozitív példaként említett vállalatnál sem oldottak meg. Többek között nem valósult meg még minden brigádra kiterjedően a havi munkautalványok bevezetése (vagy nem annak megfelelően foglalkoztatták a brigádok egy részét); általános volt a munkahelyeken a rendetlenség; problémák voltak a gépek kihasználásával, az anyagtakarékosság érvényesítésével kapcsolatban is. Mindezek mellett, nemcsak ennél a vállalatnál, hanem az építkezés egészén jellemző volt az új munkamódszerek alkalmazásának háttérbe szorulása, mindenekelőtt a Sztahanov-mozgalom elhanyagolása. A Sztahanov-mozgalom fellendítéséért folytatott tevékenység A döntő tervévben a Sztahanov-mozgalom háttérbe szorult: a módszerrel szemben a munka közvetlen eredménye, a teljesítmény százalékos nagysága került előtérbe. Jóllehet az 1950 novemberi (Dunai Vasműre vonatkozó) Központi Vezetőségi határozat nem kisebb követelményt állított fel, mint azt, hogy az egész építkezésnek sztahanovista munkahellyé kell változnia. A sztahanovisták országos tanácskozásán pedig Rákosi Mátyás a műszaki vezetők ezzel kapcsolatos feladatait és felelősségét húzta alá: ,,Csak az a jó üzemvezető, aki maga vezeti és fejleszti a Sztahanov-mozgalmat... Az üzemben mindenekelőtt az üzem vezetője felelős a Sztahanov-mozgalomért és ezt a felelősséget senki a válláról le nem veheti."33 1952. április 25-én a Szabad Nép (Kornai János és György István tollából) cikket jelentetett meg „A Sztahanov-mozgalom Sztálinvárosban" címmel. A cikk — amelyet a Sztálin Vasmű Építője, a helyi lap is leközölt34 — pozitív tényként állapította meg, hogy a havi tervek alapján folyó verseny eredményeként az építkezésen a munka termelékenysége az országos átlag fölé emelkedett. Több országos jelentőségű kezdeményezés indult az építkezésről. Ennek ellenére az új munkamódszerek terjedése alábbhagyott. Nem alkalmazzák a sztahanovista módszereket, mert nem is ismerik azokat. A teljesítmények, az eredmények előtérbe helyezése mögött elsikkadt a módszer kérdése. Ezt igazolja a sztahanovista cím odaítélésének fő feltétele is: a 200 %os teljesítés. Az új módszer terjesztése — annak ellenére, hogy ezt az 1950 novemberi Központi Vezetőségi határozat az Építők Szakszervezetének feladatává tette — gyakorlatilag a függetlenített sztahanovista instruktorok tevékenységére szűkült. De akadálya a módszer alkalmazásának a munka szervezetlensége is. A Városi Pártbizottságnak — mutatnak rá a cikk szerzői — nagyobb felelősséget kell éreznie a mozgalom terjesztésével; és több éberséget kell tanúsítania az ellenséges elemek: a kulákok, a kártevők és szabotálok leleplezésével kapcsolatban. A nagy visszhangot kiváltó cikk nyomán kommunista szakemberekből, kiváló sztahanovistákból álló brigád felmérést végzett, és intézkedési javaslatot tett a vizsgálatot elrendelő Városi Párbizottságnak. A 282