Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Az adminisztrátori rendszer magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság

körülményei fosztották meg. Ezek az alapok az egyházi és világi nagyoknak és a nemességnek a múlt századokban kizárólagos tulaj­donai: a „szellemi és anyagi felsőbbség, értelem és vagyon". E ténye­zők ma már olyanokban is megtalálhatók, kik a megyei hatóság ki­váltságos körén kívül esnek s ilyenek tulajdonképpen bitorolják a rájuk ruházott jogokat, amelyekhez képességgel nem rendelkeznek. A Helytartótanács úgy látja, a rendezést csak törvényhozás eszkö­zölheti; azért azt javasolja, hogy az uralkodó a legközelebbi ország­gyűlésen megfelelő törvényt terjesszen elő. Mivel azonban a megyei botrányokat addig sem lehet tűrni, s azok­nak gátat vetni sürgetőleg szükséges, a jelenlegi jogszabályok és le­hetőségek felhasználásával a Helytartótanács a következő észrevé­teleket teszi: 1. A királyi biztosságok, melyek ilyen botrányok kivizsgálására ki­küldettek, nem jártak eredménnyel s olyan sokáig tartottak, hogy sokszor a kicsapongókból közben jó honpolgárok váltak, amikor a kései vizsgálat alapján az ifjúkori lázadásért büntetést kaptak. Nem volt ritka, hogy ilyen késői intézkedések a már helyreállított rendet újra megzavarták. Az ilyen eljárás gyorsasága, a bűnösök azonnali megbüntetése a közrend legszilárdabb biztosítéka. 2. A biztosok egyéniségétől, a megyei kormányzók erélyes tapin­tatától és higgadt megfontolásától igen sok függ s ezzel már kezdet­ben sok bajnak elejét lehet venni. Ezért a megyei főkormányzókat (főispánokat és adminisztrátorokat) utasítani kellene, hogy a vár­megyék közigazgatásába az 1723: 56. tc. rendelkezései alapján is minél nagyobb befolyással legyenek, a megyei tanácskozásokban üdvös hatást gyakorolni igyekezzenek, s figyelmeztetni kell őket arra, mennyire függ erélyes tapintatuktól a megyék csendessége, „melynek fenntartására, pártok feletti állásokban, törvényes jogaik­hoz való szoros ragaszkodás — de viszont a megyei rendek jogainak tiszteletben tartása mellett, a zavarokat erélyes — és a fennálló törvényeken alapuló — fellépésük által, legtöbbször csírájokban el­fojthatják." Bár a törvények ma már a megyei rend biztosítására elégtelenek, mégis azok szigorú és részrehajlatlan alkalmazása min­den hatás nélkül nem lesz.5,2 A Helytartótanács észrevételei nem kerültek ugyan a legközelebbi országgyűlés elé, az ellenzék akciói a tapintatlan és erőszakos admi­nisztrátori rendszer ellen azonban mindinkább országosan kibonta­koztak. Ha a Fejér megyei tavaszi közgyűlésen Zichy adminisztrá­tornak sikerült is elérni, hogy a közgyűlés az érdemi határozat hoza­talától eltekintsen, az adminisztrátori rendszer sérelmeinek kérdése nem került le a napirendről. Zala megye március 3-i közgyűlése ugyanis összegyűjtötte a rendszer által elkövetett sérelmeket s meg­bízta Deák Ferencet, készítsen körlevelet a megyékhez, melyben közli, hogy Zala vármegye a sérelmek felsorolása mellett azok orvos­lását a legközelebbi országgyűlési követi utasításba véteti fel s ha­sonló állásfoglalásra felhívták a vármegyéket.46 A zalai körlevélnek régen meg kellett érkeznie Fehérvárra, de a július 6-tól 10-ig tartott közgyűlésen Madarász kérdésére még min­dig azt a választ kapta, hogy nem tudnak a zalai körlevél megérke­254

Next

/
Oldalképek
Tartalom