Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Az adminisztrátori rendszer magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság

zéséről.94 Igaz, a közgyűlésre a kormánypárt erősen felkészült. A kancellár már június 26-án mozgósította a veszprémi és tolnai adminisztrátort s írt Cziráky János táblai bárónak, Fiáth consiliariusnak, Korizmics táblai prelátusnak, Szluha jász-kun főkapitánynak, Luzsénszky Károly bárónak és Sárközy Kázmér kir. táblai ülnöknek, hogy a júliusi közgyűlés fontos politikai kérdéseire tekintettel vegyenek részt a közgyűésen, támogassák az adminisztrátort s ne engedjék, hogy az ellenzék a megyében eddig uralkodott alkotmányos szellemet veszélyeztesse.95 Űgy látszik, e nagy felsorakozásnak meg is lett az eredménye. Csupán a túrmezei (turopolyai) kerület körlevelét vették elő, de Zichy itt is csak olyan határozatot provokált, hogy a királyt megkérik, terjessze ki figyelmét a kerület jogállásának kérdésére s maga Fejér vármegye a jövő országgyűlésre adandó követi utasításoknál erre figyelemmel kíván lenni.w Mivel a közgyűlésre rengeteg tárgyat vettek fel, Zichy külön megkéri a rendeket: béketűréssel tanácskozzanak. A jegyzőkönyvből nem derül ki az ellenkezője, így bizonyára teljesült az adminisztrátor kívánsága. Az október 5-től 9-ig tartott őszi közgyűlésen már nem lehetett továbbra is letagadni az egyre sűrűbben érkező megyei körleveleket. Zichynek azonban ismét sikerült olyan határozatot hozatni, hogy a Fejér-vármegyei rendek — anélkül, hogy a kérdésekben határozottan állást foglalnának, — elrendelik a megyék megkereséseinek feljegyezését. A közgyűléseken kívül — többnyire a folyó ügyek intézésére — gyakran tartanak kisgyűléseket. Zichy — úgy látszik — nem tulajdonít e kisgyüléseknek nagyobb jelentőséget, mert azokon az elnöklést rendszerint az alispánnak vagy másodalispánnak engedi át. Csupán a december 4-i kisgyűlésen említi a jegyzőkönyv az adminisztrátor személyes elnöklését. A látszólagos nyugalom mellett az adminisztrátor igyekszik szárazon tartani a puskaport és gondot fordít a karhatalom biztosítására. A vármegye 1840—41, 1841—44. és 1842—43. évi számadásainak vizsgálatánál a Helytartótanács kifogásolja annak a 10 gyalog és 4 lovashajdúnak alkalmazását, akiknek ideiglenes alkalmazását 1838ban az akkori viszonyok mellett 3 évre megengedték. Ezzel szemben a megye, s véleményében Zichy is erőteljesen indokolják, hogy szükség van nemcsak további szolgálatukra, hanem állásuk rendszeresítésére. 83 felfogadott „közszolgája" van Fejér megyének, amiből 11 hajdú és tömlöctartó, a többi a megyeház körüli teendőket látja el, a 22 lovaskatona pedig a biztosi hivatalnál, a rabok kísérésénél, adóbehajtásoknál, bírói és igazgatási eljárásoknál közreműködik. A 75 négyzetmérföldnyi megye felső része csupa erdő és hegység, más része pusztaság s a lopások, rablások szaporodása is követeli a létszám fenntartását, sőt rendszeresítését. Több levélváltás után a Helytartótanács megadja az engedélyt.^7 Az 1847. január 5-i közgyűlésről a jegyzőkönyv nem tartalmaz érdemleges megjegyzéseeket. Zichy Ödön azonban jelenti a kancelláriának, hogy „bár az ellenzék egész erővel sereglett együvé, a józanabb rész czélját érvén kivívta," hogy azonnal felvegyék az érdemi tanácskozást s azt „komoly higgadsággal" folytatta. Csupán Coburg hercegnek, a Kempelen árvák gondnokával, Kandó alispánnal 255