Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Az adminisztrátori rendszer magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság

sokáig halogatták, az adminisztrátori rendszer visszásságai összekovácsolták a megyéket s sérelmeiket egymással közölvén a többi megyét is hasonló állásfoglalásra serkentették. így azután olyan megyékben is, ahol országos jelentőségű sérelem fel nem merült, lehetőség nyílt más megyében történt sérelmek tárgyában is állást foglalni. Ilyen sérelem volt, hogy Hont megyében Luka Sándor adminisztrátor idegen megyebeliek becsempészésével választatott tisztikart. Mikor pedig az ellenzék vonult fel nagy tömegben a megyegyűlésre, az adminisztrátor azt eloszlatni rendelte. E törvénytelenség ellen nemcsak Hont megye, hanem az ország megyéi, elsősorban a vezető Pest megye is felszólalt és körlevelet intézett a többi megyéhez az adminisztrátori rendszer megszüntetése érdekében.85 A pesti körlevél alkalmat adott Deák Ferencnek is arra, hogy Zala megye 1845. november 10-i közgyűlésén kifejtse nézetét az adminisztrátori rendszer ellen.83 Hasonló országos felzúdulást vont maga után a bihari tisztújítás, ahol Tisza Lajos főispáni helytartó által kivezényelt szuronyos hajdúk megsebezték az ellenzék számos tagját, majd a helytartó katonai karhatalommal akadályozta meg a többség akaratának érvényesülését.87 Súlyosabb sérelem történt a horvát tartománygyűlésen is, ahol az alkotmányhoz hű túrmezei nemesség fejenkénti szavazatát képviselőjük, a túrmezei gróf egyetlen szavazati jogára szorították. A megyék a horvát tartomány gyűlésen történteket az új alkotmányellenes kormányrendszer újabb megnyilvánulásának tekintették s ezért a vezető Pest megye most már küldöttséget menesztett a királyhoz, de nem fogadták őket. Hasonlóképpen nem fogadták, illetve letiltották Pozsony és Trencsén megye küldöttségeit is.88 A Fejér megyei közgyűlésen is előkerültek a sérelmek. Zichynek azonban sikerült elérni, hogy a közgyűlés többsége érdemleges elítélő határozatot ne hozzon. Egyrészt — úgy látszik — egyszerűen adminisztratíve félretették a megyék körleveleit, ha pedig mégis kénytelenek voltak foglalkozni, napirendre tértek felettük. Batthyány Kázmér az 1849-es kormány későbbi külügyminisztere, a haladó párt egyik Fejér megyei politikai vezére az 1846. április 14— 15-i közgyűlésén kifogásolta a Pest megyei körlevél tárgyalásának mellőzését. A megyei adminisztráció azzal mosakodott, hogy előzetesen még nem érkezett meg Pest megye levele.89 Most azonban elővették az eddig érkezett pesti leveleket, sőt Hont, Pozsony és Várasd megyék sérelmeit is, de a Zichy-vezette közgyűlési többség nem tárgyalta érdemben a sérelmeket, mert nem tartotta alaposnak az aggodalmakat.* A közgyűlés másodnapján Fiáth István táblabíró még egyszer visszatért a Pest megyei sérelmekre s kifogásolta, hogy nem tárgyalták a Pest megyei küdöttség fogadásának megakadályozását. Zichy azonban utalt az előző napi tanácskozásra, amelyben a már elutasított sérelmek közé ez is beletartozott. Bizonyára nem volt kilátás ennek újbóli külön tárgyalására, mert Fiáth ezután elállt indítványától.01 A már említett bihari események megvilágították az adminisztrátori rendszer hibáit, s ugyanakkor feltárták az elavult megyei igaz252