Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Az adminisztrátori rendszer magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság

A nádor hamarosan válaszol Zichy levelére. Figyelmezteti, hogy főkormányzói tisztét a fejedelem és a haza javára teljesítse, de ugyanakkor ,,a megye rendjeinek bizodalmát teljes mértékben magáévá tegye." Azt is kívánja, hogy olyan alispánokat válasszanak, akik kellő tapasztalattal, munkássággal vigyék a közügyeket úgy, mint az elődök.78 Az október 28—30-án tartott közgyűlésen nagyobb vita nélkül ötnegyed óra alatt lefolyt a tisztújítás. Tulajdonképpen gradualis promotiot valósítottak meg: I. alispán egyhangúan Kandó József eddigi másodalispán lett, II. alispánná egyhangúlag Zlinszky István főjegyzőt választották. Az adminisztrátor ezután Csapó József I. aljegyzőt főjegyzővé kinevezte. Nagy Ignác főadószedőt, Cserna Károly eddigi főügyészt újra megválasztották. Csak a főszolgabírák közül bukott ki Meszleny Károly s helyébe Szluha Benedek eddigi alszolgabírót választották. Hollósy Károly, Vincenty Ferenc eddigi alszolgabírák továbbra is megmaradtak állásaikban.79 A választás olyan simán folyt, hogy Zichy ezért köszönetet is mondott.80 Zichy jelentése alapján a Kancellária tudomásul veszi a tisztújítást, csupán arra figyelmezteti, hogy a jövőben ha tisztújítást rendel „legfelsőbb helybenhagyás végett" azt előzetesen jelentse.81 Zichy Ödön adminisztrátorsága első idejében nem vetett szelet s így vihart sem igen aratott. Persze a közgyűlések szűkszavú s gyakran kozmetikáit jegyzőkönyvei torzítják a valóságot, de olyan harcos ellenzéki, mint Madarász József, aki politikai tevékenységének egyik színhelyéül éppen Zichy megyéjét választotta, sem emlékezik meg Zichy ez időbeli különösebben reakciós politikai tevékenységéről.82 A jegyzőkönyv 1846 elején mindössze arról számol be, hogy Zichy a rabok „összebeszélésének" megakadályozására a megyei börtönben állandó felügyeletet kíván létrehozni s ezt a közgyűlés meg is szavazta.*3 Mégis Zichynek a közgyűlésről a nádorhoz írt jelentésében a közgyűlésen történtek politikai háttere is megvilágosul. Pest megyének még nem jött meg a körlevele a horvátországi eseményekről, írja. Csupán Batthyány Kázmér javasolta, hogy Fejér vármegyében külön is tárgyalják a horvát eseményeket, de a többség elvetette, sőt sikerült olyan határozatot hozatni, mégha a Pest megyei körlevél meg is érkezik, azt egyszerűen tudomásul veszik. A honti vitát Salamon Lajos adta elő, de a rendek — mivel a levélnek alaki érvényessége vitatott, felbontatlanul elküldték Hont megyének. A nádor a jelentésre Zichynek adott válaszában örül, hogy Fejér megye rendéi szokott mérsékletet tanúsítanak a közügyekben s ezt legnagyobbrészt Zichy buzgóságának tulajdonítja.'* Noha magában Fejér vármegyében az adminisztrátor tevékenysége ellen élesebb panasz nem hangzott el, 1846-ban már éppen az adminisztrátori rendszer elleni tiltakozásul, egyben a mmdjobban kibontakozó polgári átalakulás gátjainak mielőbbi lebontására a megyei ellenzék országos összefogása volt kibontakozóban. Madarász József is beszámol arról, hogy 1846. augusztus 20-án Budapesten a haladó ellenzék védegyleti gyűlésre gyűlt össze s a haladó párt ugyanakkor értekezletet is tartott. Mivel még program nem készült, bizottságot küldtek ki annak előkészítésére. Bár a program készítését 251