Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Az adminisztrátori rendszer magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság

Csizmadia Andor: AZ ADMINISZTRÁTORI RENDSZER MAGYARORSZÁGON ÉS A FEJÉR MEGYEI ADMINISZTRÁTORSÁG I Főispán és adminisztrátor Az államalapítás óta a vidéki királyi gazdasági és igazgatási szervezetnek alapvető egységét alkotó vármegye élére az államfők kezdettől fogva bizalmi emberüket az ispánt (comes) állították, akinek hatásköre egyaránt volt gazdasági, bírói, közigazgatási és katonai. Mikor a királyi birtokok fokozatos eladományozása folytán a birtokok gazdasági és igazgatási alapjait képező vármegye a XIII. században a nemesi önkormányzat és igazgatás egységévé alakult át, a szervezet élén továbbra is a király bizalmi embere, az ispán maradt, hatáskörét azonban már meg kellett osztani a nemesi önkormányzattal. Az ispán latin neve a ,,comes" Magyarországon az egész feudális koron keresztül változatlanul megmaradt. Gyakori távolléte miatt a megyei igazgatás vezetését ellátó familiárisa és helyettese az alispán (vicecomes) nevet kapta s a kettő közötti megkülönböztetésül a főispán-alispán elnevezés alakult ki.1 A magyar feudalizmus kibontakozásával mind erősebben érvényesül az a törekvés, hogy a feudális oligarchia a már gyakran egész vármegyére kiterjedő gazdasági befolyását közjogi bástyákkal is alátámassza, s a főispáni hatalmat a vármegyékben örökletessé tegye, így sikerült legelőször a főpapságnak birtokaik és népeik sokoldalú immunitásának biztosítása mellett főpapi székhelyük vármegyéjének főispánságát örökletessé tenni és főpapi székükhöz kapcsolni. Az első volt az örökös főispánság megszerzése terén az esztergomi érsek, akinek V. István 1270-ben az addigi esztergomi királyi vár átadásával a vármegye örökös főispánságát is adományozta.2 Az esztergomi érseket követően később szerzik meg székhelyük megyéjének örökös főispánságát az egri,3 a nyitrai (1302),4 a győri,5 a váradi,6 a pécsi,7 a veszprémi (1313)8 püspökök, míg a kalocsai érsek Bács megye* örökös főispánja lesz.10 A főpapsággal csakhamar eredményesen konkurrálnak a nagybirtokosok, köztük a legfontosabb királyi várak várnagyai, várkapitányai: a diósgyőri várnagy Borsod megye, a trencséni várnagy Trencsén megye, a visegrádi várnagy Pilis megye, a pozsonyi várkapitány Pozsony megye, a munkácsi várnagy Bereg megye örökös főispánjai esz.11 Nem maradhat ki a versengésből a nádor sem, aki már előbb is felügyelt Pest megyére, de a XVII. században a vezető központi egyesített megye örökös főispánságát elnyeri.12 Ezek a kapcsolatok azonban időnkint változtak s a hivatali főispánság gyakran egy-egy család privilégiuma lett, mint a pozsonyi kapitányság és 233