Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Balázs László: Két dunántúli család vándorlása a XVI – XVIII. században

mástól alig 10 km-re levő Alapon és Cecén van tiszt, míg a távolabbi, jobbággyá lett, talán népesebb besenyő falvakban pedig csak bíró (judex) van. *o Maksay F.: Urbáriumok i. m. 165—166. — Az 1578. évi magyar kincstári összeírás mellett figyelembe kellene vennünk még a török kincstári defterek 1581—82. évi összeírásait is. Ezt a kettőt sokszor nehezen, sokszor pedig lehetetlen összehasonlítani, mivel a defterekben a török írásjelekkel való feljegyzések (néhol egy írásjelnek 3—4 féle jelentése is van) magyar nyelvre való visszaadása sokszor csak nagy torzulással lehetséges. A feljegyzések sem ugyanazon adóegységek alapján és egy időben történnek. Pl. Echettey István helyett Cecén a defterekben Oszód István van, Kapra Ferenc helyett is Kapás Ferencet találunk a defterekben.) Velics A.—Kammerer E.: Magyarországi török kincstári defterek I—II., Bp., 1886—90., II., 439. ill. II., 438.) 11 Károly János i. m. III., 229. 12 Tinódi Lantos Sebestyén nem ebből a családból származik, ö nem nemes, neki I. Ferdinánd ad nemességet, míg a fenti Tinódyak már az előző évszázadokban mint királyi emberek szerepelnek. Ld. Dézsi Lajos: Tinódi Lantos Sebestyén. Bp., 1912. Szerinte Tinódi L. S. a baranyai Tinódról származhatott. Az 1557. évi nemeslevelét kiadta Károly János i. m. V., 247—50.. aki ennek ellenére — alap nélkül — mégis a régi nemes Tinódy-család tagjának tartja. 13 Az alapi Salamonok bizonytalan genealógiáját ld. Károly János i. m. III., 71. skk. 14 Erre vonatkozólag megbízható forrást egyelőre nem ismerek. 15 Maksay Ferenc i. m. 162—155. 16 Szabó István: Magyarság i. m. 95. 17 Gárdonyi Albert: Buda és Pest keresztény lakossága a török hódoltság alatt. Tanulmányok Budapest múltjából, V., Bp., 1936, 22—23. — valamint Takács Sándor: Telepítések Esztergom vidékére a XVI. sz. végén. Századok, 1903, 532. sköv. 18 Hóman Bálint—Szegfű Gyula: Magyar Történet. II. kiad. Bp., 1935, III.. 432. 1935, III., 432. 19 Nagy Lajos: Adalékok i. m. 80. 20 Károly János i. m. V. 236. 21 U. o. III., 386. 22 Egyháztörténet. Űj folyam I.. (IV), 1958., 63. 23 Fejér megyei Levéltár (röv. FML) — „A" 3/VII. Acta Nobilitaria (röv. Act. Nob.) — Fasc. I. No. 14. — Az 1698. szept. 4-én történt megegyezésben Tinódy András családtagjainak a felsorolásánál határozottan vasmegyei Sáhfalva van, ahol Péter és János laktak. István pedig a Sopron megyei Kisgeresden. — Károly János i. m. V. 238. megteszi mindhármukat Tinódy András gyermekeinek, noha ők T. Andrást magyarul bátyjuknak, latinul nagybátyjuknak (patruel) nevezik, és Sáhfalvát Veszprém megyébe helyezi. — Sáhfalva elírásból, akár elhangzás, akár írásbeli elnézés folytán lett Sámfalvából. Sámfáivá nagyobb részt német, de magyar és horvát lakossággal vallásilag is megosztott. XVI—XVII. sz.-beli történetére ld. Payr Sándor: Dunántúli evang. egyh. ker. története. Sopron, 1924, 219—21. 24 Károly János i. m. IV, 12—17. 25 Thury Etele: Dunántúli ref. egyh. ker. története. Pápa, 1908, 170. 244, 293, 311. 26 Orsz. Levéltár (OL) — P. 707. Zichy-lt. fasc. 135 et A et B. 72—82. 27 FML Caus. Civ. fasc. I. No. 14. (FMLT fasciculusaiban több okmány van egy számozás alatt, így pontosabb jelölés itt sem adható.) 28 U. o. 2* Károly János i. m. V., 349. említi Hazai okmánytár V, 391. 3 0 Károly János i. m. III., 445. 31 Eszterházy Pál nádor levele: „ ... Expositum es nobis in nominibus et in personis Egregiorum Stephani, Petri et Joanni, qualaiter ijdem exponentes Egregio Andrea Tinódy patrueli suo in totalibus et integris Praedijs Réth Szilas, Tinord et Szt. Agotha sic nuncupatis Comitatu Albensi adjecentibus habitis ijsque paterne-aviticis etc. — FMLT. Act. Nob. 24. cs. No. 303. Fam. Tinódy. 32 Ld, 23. sz. jegyz. Caus Civ. fasc, I. No. 14, 229