Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Balázs László: Két dunántúli család vándorlása a XVI – XVIII. században

Jegyzetek 1 „Magyarország népi arculata a XVIII. sz. folyamán gyökeresen megváltozott." Szabó István: A magyarság életrajza. Bp., 1941, 135. — Balázs László: Adatok Áporka, Majosháza település- és egyháztörténetéhez. Ref. Egyház VIII., 1956, 392—98. 2 Mokos Gyula: Herczegszöllősi kánonok. Bp., 1907. 107, 218. — Pázmány Péter a tridenti zsinat határozata szerint 1625-ben szabályozza az esztergomi főegyházmegyében az anyakönyvvezetést, de a rendszeres anyakönyvezés a katolikus egyházban is csak az 1640—1720 közötti években kezdődött el. Gáthy Zsolt: Anyakönyvi szabályok kialakulása az esztergomi főegyházmegye területén. Jogtörténeti Szemináriumi Dolgozatok 42 1941, Bp., 1942, 496. 3 Károly János: Fejér vármegye története. Székesfehérvár, 1896—1904. I—V., — I. 168. sköv, 563—65. Nagy Lajos király oklevele. — Károly János Bogárd és Tinord falvak nevét Bugár előkelő besenyő nemestől, ill. utódaitól származtatja, s a Bogárdi, Tinódy családot is (V., 234—36.) Hasonlóképpen Rétszilasnál is „Zul" besenyő nemesben (Szil) véli a helység eredetét. (V., 229.) — Szoltoki y Margit: A magyarországi besenyő településről. Föld és Ember 1929., 69 sköv. Károly J. adatait minden további nélkül átveszi. Ha meggondóljuk, hogy Szil, Szilas sok vidéken szilfás határrészt jelent, (ld. pl. Körmenden. — OL. Batthyány-lt. Missiles 05574. alatti írásban, ahol a paróchiális föld felsorolásánál egy darab: „Imre deák réthén kyl a Szilben." — akkor a Szilas nevet is inkább a szilfás határról lehet származtatnunk. Elgondolkoztató az is, hogy a magyar települések nevei között sok „d"-vel végződőt találunk (Bükkösd, Nyárád, Sásd, Nádasd, Diósd, Mogyoród, Kerecsend, Báránd, Kecskéd stb.), ami a vidék jellegéből adódik. így Tinord és Bogárd is nem a Sárvíz melletti gazdag legelőkön legelésző tinónyáj és az azt követő sok bogártól vette-e inkább eredetét, — amint Somodi István sárbogárdi ref. lelkész az egyház 1820-ban írt protocollumába bejegyzi. — Némely besenyő falu nevét a szomszédságban tudjuk mit jelent, de hogy ez föld vagy ember neve volt-e, az kérdés. Pl. Töbörzsök (tuburcuk = csomó, bütyök? Ladány — ladan = lapos, sík) Ld. Vámbery Ármin: A magyarok eredete. Bp., 1882., 126. 4 Szabó István i. m. 138. 5 A besenyőkre vonatkozó okleveleket részben kiadta Károly János i. m. I. függelékében. — A székesfehérvári keresztesek konventje okleveleinek Fejér megyére vonatkozó regesztáit pedig újabban Érszegi Géza: Fejér megyére vonatkozó oklevelek a székesfehérvári keresztes konvent levéltárából (1193—1542). FMTÉ 5, Székesfehérvár, 1971. 177—264. 6 Károly János: i. m. IV., 397. 7 Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. II. kiad. Bp., 1885., 352. sköv. — I. Ferdinánd és a török közötti 1547. évi békekötésben is ott szerepel már a kétféle adózás kérdése. 8 Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543—1768). István király Múzeum Közleményei Székesfehérvár, 1960., 78. 9 Maksay Ferenc: Urbáriumok, XIV—XVII. sz. Bp., 1959, — 165 sköv. — A nemesi falvaknak itt tisztjük van. szemben a jobbágy-falvak bírójával (judex), talán a nemesi felkelés ébren tartására? Ezt látjuk pl. a kisnemesekből álló Áporkán, ahol a falu hadnagya 1763-ban Cserna István (ld. fentebb: Áporka és Majosháza történeténél) vagy Cecén, ahol a birtokos és árendás nemesek hadnagyával szemben a jobbágylakosságnak egyidejűleg bírója van, ennek megfelelően a nemesi kisbírót tizedesnek (decurio) hívják a jobbágy kisbíróval szemben. — Salamon F. említi (i. m. 307—8, 382), hogy a köznemesekből és jobbágyokból közösen felépülő parasztvármegyék „nemes" városaiban a katonai (rendőr) vezetőt hadnagynak, a kisbírót tizedesnek hívják. — Feltehető, hogy Alap és Cece officialisa, tisztje a palotai vár gazdasági tisztje. A hódoltság viszonyait tekintve érdekes, hogy a simontornyai vár tőszomszédságában (Cece nem egészen 10. Alap sincs 20 km-re tőle) a török megtűri még 1578-ban is, hogy a palotai várnak ott egy kihelyezett gazdasági (katonai) tisztje legyen. Elgondolkoztató, hogy az egy228