Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Balázs László: Két dunántúli család vándorlása a XVI – XVIII. században

minden évben 8 forintot, két hízott sertést 4 forint, egy vágómarhát 3 forint értékben, vetéseikből kilencedet adnak; ebben az évben 80 forintot adtak; adnak 2 rókabőrt 1 forint értékben, juhaikból tizedet, ez évben 16 darabot 5 forint 33 dénár értékben, adnak 1 darut, ha lesz nekik, ha nem, nem hajtják be rajtuk; a salétromháztól fizettek korábban 35 forintot, de a budai basa ezt nekik megtiltotta, mégis megtették és teljesítették ezt 35 forint értékben. Kapra Máté a tiszt­jük (officialis), akinek adnak 1 malacot, kaszálás helyett 4 forintot, vagy kaszálnak neki szénát, minden háztól adnak neki 1 kila búzát, 1 kila takarmányt és egy pár csizmát.10 Mind Cecének, mind Alapnak lakosait ekkor curialis nemesnek mondja az összeírás. Valószínűleg a török uralom következtében elő­állott új helyzet hozta magával, hogy a nemesek közül még a nagyobb birtokúak is, akik ott maradtak egymás védelmére, nemesi voltuk megtartására, erre a curialis nemes életformára kényszerültek. Né­melyiküknek talán minden jószáglevele, nemesi irata elveszett, de a curialis nemesség kölcsönösen igazolta egymást, és védte. — Érdekes családokat találunk közöttük, akik most ugyan egyenrangúak a töb­bivel, de később társadalmilag, vagyonilag a magasba emelkednek közülük. így az alapi Salamonokat, a későbbi cecei birtokos Mátéffi család ősét, Bakó Gált, továbbá Tinódy Györgyöt, a Bochor testvére­ket, Kapra Mátét, az alapi nemesek tisztjét. Sok család a fentiek kö­zül később eltűnik a szemünk elől, életútjukat, vándorlásukat nem tudjuk követni. De közülük azokat, akiknek össze nem téveszthető, sajátos nevük van, érdemes követni: mint menekülnek, vándorolnak a török hódítás következtében, mint települnek le megint, mert a ha­dakozások után ezek az újjátelepülő családok az ország magyar (be­senyő) népiségű életútját jelentik. Az a két család, amelynek az út­ját most követni próbáljuk: a Tinódy (Thynody, Tinordi, Tinódi) és a Bochor, (Boczor, Bocsor) család. Nevük sajátos, más névvel nem té­veszthető össze. III. A Tinódy-család már az előző évszázadban is tekintélyes és szerte­ágazó család. Egyes tagjai, mint királyi emberek szerepelnek birtok­pereknél, vizsgálatoknál. 1517-ben, egy perben pedig négyen is ott vannak, amint a keresztes konvent okmányai között egy íráson lát­juk: Tinódy Demjén, Literátus Lázár de Thynód, Thynódi István és Jakab.11 — 1578-ban már csak Tinódy Györgyről tudunk. Mindnyá­jan elpusztultak az előző küzdelmes években? Máshová vándoroltak? Nem tudjuk. De ha tovább vándoroltak volna, eltűntek a múlt homá­lyában. Birtokaikért később nem jelentkeztek, csak egy Tinódyról tudunk, akiben a továbbiak során a család egyetlen ágát láthatjuk. Okmányaink hiányossága miatt nem tudjuk, hogy ez a későbbi egyet­len az Alapon talált Tinódy Györgynek a közvetlen egyenes leszár­mazottja-e. Csupán feltételezzük az utolsó, 1578-ban élő Tinódy György után említett Tinódyról a XVII. század közepén, mert egye­dül ő jelentkezik később a birtokért. Azt is fel kell tételeznünk, hogy 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom