Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár kiváltságlevelei

ket, dicsőséges fegyvereinkre kegyesen áldást adott, hogy nemcsak legkegyetlenebb és legszörnyűbb ellenünket, a törököket és az Oszmán birodalmat, akik Magyarország nagy részén kívül Ausztria hercegséget is tűzzel-vassal pusztították, sőt szék- és fővárosunkat, Bécset körülzárva, néhány hétig ostromolták, vertük vissza, hanem a természetes ellenséggel szemben támadólag számos éven át szerencsével folytatott háborúban egész Magyarország és Szlavónia erősségeit és várait, mint a híres egykori királyi székvárost, Budát és Fehérvárt a másfél százados török járom alól szerencsésen 'kiragadtuk és visszaszereztük, Isten kegyelmével lakosokkal és idegenekkel benépesítettük, régi állapotába visszaállítottuk. Kegyesen megemlékezvén arról, hogy Fehérvár polgárai és lakosai már régtől fogva, mivel Magyarország szabad királyi városai közé tartozott, mindazon, ha nem több, szabadságokat és jogokat élvezték, melyeket Magyarország dicső királyai és az ország alkotmánya biztosított a többi szabad királyi város számára. Mindezen jogokkal, kegyelmekkel, előjogokkal és engedélyekkel bizonyíthatóan fel voltak ruházva. Részint ezért, részint híveink, Fehérvár okos és előrelátó polgármestere, bírája, a többi tanácsbeliek, esküdt polgárok és lakosok, az egész község részéről hozzánk benyújtott alázatos kérelmére, azonfelül figyelembe véve és meggondolva hűségüket, hű szolgálataikat, melyeket a lakosok, idegenek és a polgárok tehetségük szerint a város visszafoglalásánál, birtokbavételénél különböző időkben és helyeken mutattak a magyar Szent Korona és Felségünk iránt, minden körülmények között állhatatosak és szolgálatkészek voltak és ezután is készeknek nyilatkoztak, sőt kötelességük és hűségük bizonyítására, a város fegyver jogon történt visszafoglalásának meghálálására pénzt ajánlottak fel közszükség céljára. Nekünk is akaratunk ezeket a polgárokat jóságunkban és bőkezűségünkben részesíteni, őket régi díszükbe, kedvező helyzetükbe kegyesen visszahelyezni, hogy ezáltal a késő utódok is megjutalmazva lássák Felségünk által hűséges szolgálataikat; ez szolgáljon buzdításul, ösztönözzön Felségünk, az Ausztriai Ház és a Szent Korona iránti további állhatatosságra. Miért is említett városunk, Fehérvár polgáraival, betelepült idegenéivel és lakosaival, régi jogi helyzetébe visszaállíttassék, Magyarországba visszakebeleztessék, annak karaival és rendéivel egyesittessék, továbbá, hogy az összes olyan törvényes jogokkal, kiváltságokkal és mentességekkel, melyek az ország törvényeivel és többi szabad királyi városaink szokásaival megegyeznek, szabadon éljenek, azokat hasznosítsák, élvezzék. Az ország negyedik rendjével a gyűlésben és a szavazásban, mint régen volt, egyesüljenek, az országgyűlésekre királyi levelekkel hivassanak meg; a Szent Korona javának tekintsék őket, soha semmi áron attól el ne válhassanak, zálogba ne tétethessenek, a tanácsot és a polgárokat együttesen valódi és kétségtelen királyi nemesnek tekintsék. A közadókat, mint az országés az országgyűlési taksát, a többi szabad királyi városunkhoz hasonlóan kötelesek megadni. A birtokjogot területük, pusztáik és lakosaik felett, melyeket eddig a törvényes tartozékokkal együtt háborítás nélkül birtokoltak, mint a többi földesurak, joghatósággal, jövedelemmel és más hozzá tartozó hasznokkal élvezzék. Az ily 188