Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár kiváltságlevelei

telkekre és házakra a tanács zavartalanul úrbért vethet, azt törvé­nyesen kezelheti, az ezekre rótt szokásos földesúri terheket minden birtokostól beszedheti. Azokra a birtokokra, falvakra és más javakra vonatkozó jogaikat, melyeket régtől fogva törvényesen magukénak tartanak, az újszerzeményi javakra kegyesen rendelt bizottságunk előtt adják elő, törvényesen igazolják. Fehérvár polgárai senki által és semmi szín alatt se kényszeríttessenek a város régi szabadsága ellenére a kisebb bárány- és méhtized, a kilenced, vagy más köve­telések teljesítésére. És mivel a bor-, húsmérés és más ilyenekkel való polgári kereskedés a városban vagy annak területén a polgár­joggal rendelkezőkön kívül senkit, még az egyházat sem, kivéve a régi kiváltságot, sem a vármegyét, nemes személyt, kamarát, katona­ságot sem illet, ilyen kereskedést nyíltan vagy titokban, közvetlenül vagy közvetve űzni, idegen bort mérni a tanács előzetes beleegyezése nélkül nem szabad; ilyenek árulását a városi tanács teljes joggal és hatalommal megakadályozhassa. A város java és a köz érdekében évente négyszer 14 napig csak a város mérhet bort. Ezen idő alatt a polgárok nem, a vendégfogadók is csak szállóvendégeik részére mér­hetnek bort. Saját területükön övéké a legeltetés, favágás, vadászat, madarászat és a kisebb-nagyobb halak halászatának joga, különö­sen a városfalak körül folyó vízben és a városhoz tartozó szigeteken; a malmok, vendégfogadók, kocsmák, gyógyszertárak és fürdők fel­ügyeletének és jobbításának joga, a városi physicusnak vagy orvos­nak a felvétele, a műhelyekből, malmokból, a mész-, tégla-, cserép­égető házakból, valamint a város területén levő kőbányából szár­mazó haszon és jövedelem. A szín- és játékházak, a vízvezetékek, a közterek és piacok, valamint a sörfőzési jog ép és sértetlen marad­jon. Egyedül a tanács ügyelhessen a kemény és folyékony mérté­kekre és súlyokra; e célból a használatos és törvényes mértéket határozza meg, az ezzel visszaélőket és csalókat büntesse meg. Nemkülönben a vásárokon, piacokon a zavargásokra és erőszakosko­dásokra ügyeljen, az odajövő kereskedőknek, kalmároknak és más embereknek területi oltalmat adjon. A kézművesekre és a munká­sokra ügyeljen; gondja legyen, hogy minden csalárdságot, álnok­ságot és csalást elkerüljenek, a különböző mesterségek törvényeit megtartsák. Az áru kirakó helyekért, állásokért, az eladott állatokért járó mérsékelt és máshol is szokásos adót és vámot különleges ki­váltságunk alapján szedhetik. Joga a polgárok és lakosok felvétele, a zsidók, cigányok be- vagy be nem fogadása; az árvákra és javaikra való felügyelet, gyámok és gondnokok számadás kötelezettségével való kijelölése, parochus vagy plébános kánonjog szerinti, törvényes jövedelmekkel való állítása és megfelelő helyen való előterjesztése. A polgárokat a város közhasznára, a joghatóság oltalmára munkákra kötelezheti, az ország törvényeivel egyező és a többi szabad királyi város által is elfogadott adókat kivetheti, a hazai alkotmánnyal nem ellenkező városi határozatokat hozhat. Végül a város éljen a háram­lás és az elővétel jogával, a városi magán joghatósággal. Területén az igazgatási, polgári és büntető ügyekben vérhatalommal ítélhet, hatalma legyen bármely vádlottat elfogni, elítélni, a joghatóság jel­képét felállítani. Büntető ügyekben régi szokás és gyakorlat szerint 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom