Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár kiváltságlevelei

után is meg akarjuk erősíteni". Igen különös, hogy a város — annak ellenére, hogy a korábbi adományleveleket átírták és kiváltságait megerősítették — sem jogait nem nyerte vissza, sem birtokai tulajdonjogát igazolni nem tudta. Ez a zavaros időkön kívül talán azzal magyarázható, hogy a város az oklevelet sohasem kapta kézhez.20 Két évvel a város régi szabadságait megerősítő 1693. évi oklevél után a budai kamarai adminisztráció arról értesítette a tanácsot, hogy „egy bizonyos nemes személy is jogot formált a városra. Számára csak a kamara vagy a budai kamarai adminisztráció az Instanz, senki más". A levelet a kamarai adminisztráció is „Székesfehérvár szabad királyi város tanácsának" címezte, de facto elismerve ezzel szabad királyi rangját.30 Ugyanezt tette Esterházy Pál nádor is 1696-ban, amikor a várost a pozsonyi nádori concursusra hívta meg.31 Mint tudjuk, a nádori concursusok célja elsősorban az adó szétosztása (repartitio) volt olyan években, mikor országgyűlést nem tartottak. Emellett azonban számos más fontos kérdés — például sérelmek — is napirenden voltak. A coneursusokon a megyék és a városok — köztük Fehérvár — küldöttekkel képviseltették magukat. Fehérvár rendszerint a jegyzőt és bírót vagy egy írástudó tanácsost küldött ezekre a concursusokra, melyek közül jelentőségét tekintve az 1696-os kiemelkedett, egy kisebb országgyűléssel vetekedett. E concursus alkalmából a nádor felterjesztéssel fordult az uralkodóhoz, melyben Buda, Pest, Székesfehérvár és Esztergom korábbi kiváltságainak megújítását sürgette.32 Az uralkodó 1696. október 11-én kelt válasza jóindulattal szólt a kérdésről.33 A város még az év decemberében az Újszerzeményi Bizottsághoz Bécsbe küldte Kolosváry Mihály jegyzőt, a város jogainak demonstrálására.34 Kétségtelen, hogy ekkor az 1693. évi oklevél nem volt a tanács kezében, hiszen 1698-ban más városokhoz fordult azzal a kérdéssel, hogy levéltáraikban nem találhatók-e Fehérvár szabadságaira vonatkozó iratok. Válasz egy városból, Sopronból érkezett, onnan is nemleges.36 A budai kamarai adminisztráció viszont biztosította a várost, hogy „megvédi az idegen — többek között megyei — beavatkozástól".36 1701-től kezdve a négy újszerzeményi város — Buda, Pest, Székesfehérvár és Esztergom — együttesen léptek fel régi szabadságaik megújításáért: közös felirattal fordultak az Újszerzeményi Bizottsághoz.37 Elmondták, hogy már gyakorta folyamodtak ez ügyben, de minden fáradozásuk és kiadásuk hiábavaló volt, semmiféle döntés nem született. A hadiadót fizetik, viselik a beszállásolást, a katonai átvonulásokat, a hegy vámot. „A városok e nagyon súlyos terhek sokaságától erősen lesújtott, elnyomott, a végromláshoz igen közel álló polgárai, ha sürgősen segítséget nem kapnak terheik könnyítésére, vagy előnyösebb elbíráltatásuk útján, kénytelenek lesznek hihetetlen mérvű ínségükre gyógyírt keresve, egyrészt a városokból eltávozni, másrészt a falvakba és mezővárosokba menekülni, ahol is sokkal jobbak a létfeltételek", mondja a felirat. A városok régi jogaikat, kiváltságaikat, a telekkönyvet kérték vissza, valamint a hadiadótól, a szokatlan hegyvámtól, az új accisáktól való mentesítést. Ettől a felirattól kezd156