Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár kiváltságlevelei

Ve a négy újszerzeményi város sorsa Összekapcsolódott, a bécsi udvar a négy várossal együtt tárgyalt kiváltságaik megújításáról.3* Székesfehérvár külön tárgyalásokat is folytatott; a város jegyzője gyakori vendég volt Budán és Bécsben. 1701-ben kétszer, 1702-ben egyszer, 1703-ban ismét kétszer járt — pénzzel és ajándékokkal — Schmidt Mátyás városi jegyző Bécsben.39 1703 áprilisában a bécsi udvari kamara a budai kamarai adminisztrációtól és a királyi jogügyigazgatótól kért jelentést a négy város kiváltsága ügyében.40 Szeptember 19-én 'értesítette a bécsi udvari kamara a magyar kancelláriát a négy város kiváltságainak visszaadásáról, felhívta figyelmét a kiváltságlevelek szokásos módon való elkészítésére.41 Ugyanerről kapott értesítést okt. 6-án a magyar kamara is. A bécsi kamara külön felhívta a figyelmet, hogy ,,a harmincad kiváltság ügyében intézkedni kell".42 A kiváltságlevél kiállítása, tehát okt. 23 után a bécsi udvari kamara leiratban hívta fel a magyar kancellária figyelmét, hogy a négy város bíráskodását ne akadályozza vagy háborítsa, illetve, hogy vám és adó tekintetében a törvények szerint járjon el.43 A budai kamarai adminisztráció természetesen nem nyugodott bele, hogy az ország közepén lévő négy város kicsússzon a kezéből. Ezért számos kifogást emelt a kiváltságlevelekkel kapcsolatban, a ,,közjó és a szegény polgárok érdekében". A Rákóczi szabadságharcra, illetve arra hivatkozott, hogy a városok késtek a megváltási összeg kifizetésével.44 A négy város által fizetendő megváltási összeget a bécsi udvari kamara javaslatára az uralkodó állapította meg. A budai kamarai adminisztrációnak az összeg megállapításánál semmi szerepe sem volt.45 Az 1703. szeptember 19-i leirata négy város régi kiváltságainak megváltási díját egy összegben 20 000 Ft-ban állapította meg.46 Ebből Budára 8600, Pestre 6400, Székesfehérvárra és Esztergomra együttesen 5000 Ft jutott.47 A városok a megváltási díj első részletét kölcsönpénzekből fizették ki. Pest város pl. a városi sörfőző mestertől vett fel erre a célra, kölcsönt.41 Buda a 8600 Ft-ból 4000-et fizetett meg, a fennmaradó összeg felének befizetésére 1705 karácsonyáig, másik felének törlesztésére 1706 nagypéntekig kapott haladékot.49 A pénzt a császári hadfőpénztárba kellett befizetniök. Székesfehérvár 1703—1708. évi kamarási számadásaiban, a városi levéltárban semmilyen feljegyzés sem utal a megváltási összeg kifizetésére. A kamarási számadásokban 1703—1708 között szereplő ,,vegyes kiadások", valamint „adósság" összege viszont pontosan 2500 Ft-ot tett ki.50 Ez azonban nem több, mint feltételezés. Az udvari kamara — látva a megváltási díjak lassú kifizetését — úgy intézkedett, hogy a négy város hegy jogát a teljes összeg megfizetéséig függőben kell tartani.51 A városok új főhatóságukhoz, a magyar kancelláriához fordultak, ez mindannyiszor a bécsi udvari kamarához. 1704 júniusában sikerült királyi leiratot kieszközölnie a városok kiváltságainak védelmére.52 Ennek ellenére a budai kamarai adminisztráció októberben arról értesítette a fehérvári harmincadhivatalt, hogy a jus armorum teljes megfizetéséig a városok korábbi függő helyzete visszaáll. Fehérvár a büntetőbíráskodását csak a kamara jóváhagyásával és ellenőrzésével gyakorolhatja.53 A városok ennek ellenére fokozatosan kezdték jogaikat gyakorolni. Buda 1705-ben visszakapta 157