Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár kiváltságlevelei

4. kép: A fehérvári keresztes konvent pecsétje, 1524-ből (OL V. 8. No 497) ták. A városban időző idegenek, rokonok, vendégek borát tilos volt bevinni. Az ilyen bort elkobozták, a piacra vitték, a hordó alját beütötték, a bort kifolyatták. A határozat megtartása érdekében utcánként esküdt polgárokat választottak, kik a határozat ellenére bevitt és megtalált bor harmadrészét kapták fizetségül. Ha ilyen esküdt személy maga követett el csalást, büntetésként a megtalált bor kétszeresét fizette. Az 1693. évi oklevélben ezután az 1541. június 15-én kelt két adománylevél szó szerinti átírása következik Vál, Veréb, Tabajd, Velence valamint Csór, Kúti, Gyón, és Isztimér birtokokról. Ugyancsak átírásra került az 1541. június 16-i oklevél, mely a város és polgárai vámkedvezményét erősítette meg. — Az 1693. évi oklevél befejező részében végül Lipót kinyilvánítja azon akaratát, hogy „hűséges alattvalóinkat jogaikban és kiváltságaikban meg akarjuk tartani és győztes fegyvereink által őket a török zsarnok járma alól kiragadván, a régi szabadságba visszaállítva, ősi jogaikban és kiváltságaikban ez-