Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Tanulmányok - Kállay István: Az adózás története Székesfehérvárott a XVIII. században.
ben az évben a helyőrségi őrszoba fűtésére 207 öl fát, világítására 405 db gyertyát szolgáltatott a város. Az országgyűlési követeknek a tanács a polgárok beszállásolás alól való mentesítését adta utasításként. 55 1726^ban az a hír terjedt el a városban, hogy a katonaság kivonultával a Budai-külvárosba megyei huszárokat szállásolnak be. 1733-ban Stupiczky százados 50 mérő zabot kapott a várostól, szállásmegváltás címén. 1736-ban 11 ft 36 d-t engedett el a tanács egy városi polgár hadiadójából, mivel egy zászlós másfél évig lakott nála. 1737ben a téli sót és gyertyát a kincstár fizette, a fát a városnak kellett adnia. 58 1742-ben a város bérbe adott havi 15 ft-ért hat szobát az istállókkal együtt a Caraffa-házban gróf Zichy Jánosnak azzal a feltétellel, hogy katonaság érkeztével 14 napon belül ki kell ürítenie. 1750-ben úgy rendelkezett a tanács, hogy a belvárosi házakat beszállásolás terheli; évente 6 ft adójóváírás mellett. 1751-ben Reiser Fülöp egy hadnagy szállásáért évi 24 f t-ot kapott. 1753-ban havi 30 kr adóelengedés járt beszállásolásért. 1754^ben Zerényi Györgyné a városi hajdú szállásért évi 7 ft-ot és a katonai beszállásolás alóli mentességet kapott. 57 1764-ben 600 katona, köztük 15 nő volt elszállásolva a városban. 1777-ben a tanács a püspökség rendelkezésére bocsátotta az üresen álló 20 tiszti szállást. Ez évben minden századosi szállásért 60, hadnagyi-zászlósi szállásért 30 ft-ot fizetett a város. 1778-ban a katonai szállásokért 592 ft-ot fizetett ki. 58 A beszállásolási terhek enyhítésére már az 1710-es években felmerült a kaszárnyaépítés gondolata. 1710-ben, mikor a rácvárosi katonai lovarda a járvány miatt a Belvárosba akart költözni, a tanács a budai kapun kívül fekvő ún. Sáncot ajánlotta fel nekik. 1718-ban kaszárnyaépítésre a tanács belvárosi házanként 12, külvárosi házanként 8 ft-ot vetett ki. A következő évben a jegyző és kamarás utazott Bécsbe ez ügyben. 1724—25-ben a tanács határozatot is hozott a kaszárnyaépítésről. A 200 személyes kaszárnya alsó részét kőből, a felsőt vályogból tervezték. Az udvari haditanács 1725-ben engedélyezte az építkezést. 59 Az építkezés csaknem tíz évig tartott. Ez alatt a város bécsi ügyvivője, valamint az időnként a bécsi udvari haditanácshoz utazó jegyző és tanácsosok állandóan foglalkoztak az üggyel. 1729-ben minden házra újabb 2 ft-ot vetettek ki. 60 1735-ben már a kész kaszárnyáról olvashatunk a tanácsülési jegyzőkönyvben: a téli hónapok elmúltával a tanács assignatiot kért azon szolgáltatásokról, melyeket a kaszárnyában tartózkodó zászlóalj számára teljesített. 1742-ben a kaszárnya már javításra szorult, 1746ban 100 hadifoglyot helyeztek el benne. 61 1753-ban határozta el a tanács a pénztári hátralékok beszedését, és az így összegyűlt pénzből újabb kaszárnya építését. 1762-ben az eladott szertárosi szállás vételárát is az építkezésre fordították. Ugyanez éviben már iskola is működött a kaszárnyában. 1764-ben két kaszárnya volt a városban, melyek, két zászlóalj^ elhelyezésére voltak elegendők. 82-
