Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Kállay István: Az adózás története Székesfehérvárott a XVIII. században.

Az 1770-es években már négy kaszárnya volt a városban. 1776ban Fejér megye akart kaszárnyát építeni a város területén, de nem kapott hozzá telket. Az 1777. évi vizsgálat szerint a kaszárnyák ágyhelyei előírásosak voltak, a fej párnák azonban nem érték el az előírt két öl hosszúságot. A takarók hosszabbak, szélesebbek és nehezebbek voltak az előírtnál. A hálótermek padozatát kővel rakatta ki a xanács. A költségeket a hadiadó-pénztárból fizették ki. 1784-ben a város 1760 ft-ot költött kaszárnyajavításra. 1785-ben, a hadgyakorlatok alkalmával a négy kaszárnya is kevésnek bizonyult; egy zászlóaljat a külvárosiban kellett elhelyezni.

63 Külön gondot jelentett a beteg katonák elhelyezése, a katonai kórház. 1710-ben a vöröshimlő járványkor — a Heister-ezred felcsere gyógyította a városlakókat is. Ekkor a Rácvárosban volt a kórház. 1730-ban a városi polgár borbélyok—fürdősök panaszt tettek az Althain-ezred felcsere ellen, aki működésével kárt okozott nekik. 1733-ban Ifflinger Mihály fürdős két alsó szobáját vette bérbe a város, katonai kórház céljára. A katonai kórházra a karmeliták is igényt tartottak.

64 1736-ban a várost elhagyó Lotharingiai Károly-ezred betegeit a kaszárnyában hagyta. A város két szobát bérelt Khorherr Kristóftól évi 30 ft-ért, a beteg katonák elhelyezésére. 1742-ben francia hadifoglyokat helyeztek a városba, kik közül többen súlyos betegségbe estek. A katonai parancsnok a betegágyakat — fertőtlenítés céljából — elégette, mivel a városnak kárt okozott. 1784-ig a katonai kórház a kaszárnyaudvaron épült külön épületben volt, ékkor átköltöztették az ún. nagykaszárnyába. 1785-ben a város a helytartótanácshoz fordult, mivel a katonai kórház céljára való épület biztosítása igen nagy kiadás volt számára.

65 Fehérvári különlegesség volt a helyőrség részére való ivóvízszállítás. 1726—46 között Greiner Urbán hordta a vizet a főőrség számára. 1726^ban 2 ft adóelengedést, 1736-ban egy német kabátot és egy pár harisnyát kapott. 1739-ben Greiner hordta a vizet a palotavárosi járványházba. A vízhordó 1746-ban hat mérő zabot kapott. Utóda, Rácz Mihály, 1763-ban, mivel több volt a katona a városban, fizetésen felül négy mérő búzát, két boglya szénát és 5 ft-ot kapott. 1772-ben káromkodásért megpálcázták; az új vízhordó Taininger János lett. Taininger kétévenként egy hosszú szűrt és egy pár sarut kapott.

66 A város nemcsak az ott állomásozó katonaságnak, hanem az újoncozó egységeknek is teljesített szolgáltatásokat. 1744-ben a tanács a hadbiztosnál tett panaszt a Vetési magyar gyalogezred verbunkos zászlósa, Széplaky ellen, aki az utcán egy lakost karddal megtámadott, szállásiadójától veréssel sok gyertyát és fát követelt. 1738-ban a tanács a miatt panaszkodott, hogy a városban állomásozó két zászlóalj létszáma az újoncozás miatt megnőtt, ami a város beszállásolási terheit növelte. 1741-ben a város minden újoncnak napi 9 kr-t, fél liter bort és foglalót adott. A toborzásnál közreműködő két városi zenészt is a város fizette.

67 1742-ben a toborzott újoncok között Mór felé menet verekedés tört ki. A megsérült Katona Samut a város költségén ápolták. Ugyanez