Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Tanulmányok - Balázs László: Az ipari és kereskedelmi tőkefelhalmozás a XIX. század első évtizedében Fejér megyében
12 Kállay István: Manufaktúra alapítási kísérlet Székesfehérvárott 1765—69. között. FMTÉ. 1971. 325—330. Endrei W.: i. m. 65. 236. 13 Endrei W.: i. m. 96. 14 Endrei W.: i. m. 230. emilíti, de jegyzetben azt is, hogy az OL. Helyt. tan. lt. az akta nincs meg. 15 Mérei Gyula: i. m. 80. 16 Uo. 78—79. Lederer E.: Ipari kapitalizmus, i. m. 135 sköv. 17 Lederer E.: uo. 132. 18 Szabad Gy.: i. m. 26. 19 Uo. 30, 1121, 169. 2 " Endrei W.: i. m. 104. 21 Szabad Gy.: i. m. 96. 22 FMLT. Acta Locorum Mór. 26. doboz. Fornax lateritia asservatur ad necessitates dominales, non secus exustio calcis" 1753-ban. 23 O. L. P. 707. Zichy-lt. 76. cs. fase. 90. No. 68. „11765-ben van téglaégető és belefér 22 000, de abból ritkán adatott el vialairnii." 24 Szabad Gy.: i. m. 103. A palotai Zichy és az Eszterházy gesztesi uradalmakban történő szénbányászattal, valamiint a tatai posztó, kalló malmokkal nem foglalkozunk, mivel túl vannak Fejér megye határán. Szintén figyelmen kívül hagyjuk a tatai uradalom dologházát is, ahol elitélt rabok szőttek zsákot és pokrócot. Szabad Gy. i. m. 108. 25 Endrei W.: i. m. 232. 26 Steinherz Jakab: A székesfehérvári zsidók története visszaköltözésüktől a jeleriLg. Bp. 1896. — 4. 27 Singer Ábrahám: Palota város történetéből. A palotai izraelita hitközség története. I. rész, Bp. 1922. 94. Sajnos, a II. rész, amelyben a palotai zsidóság történetét írta volna meg, nem jelent meg. 28 Neumann Sándor: A lovasberényi hitközség története 1708-tól napjainkig. Bp. 1912. Az elveszett Cziráky levéltár adatai helyett nagyszerű forrásmunka. Nem valószínű, hogy a zsidók 1708-tól Lovasberényben éltek volna. Ezt gróf Cziráky Mózes Antal 1798. évi privilégiumlevelének erre a pontjára alapítja: „Ich habe demnach in Rücksicht dessen, dass benannte Juden-gemeinde beinahe 90 Jahre unter dem Schutz meiner Vorfahren seeligen Gedächtnisses gestanden sich mit Zuneigung und Gehorsam gegen Ihre Herrschaft stets betragen . .." De ennél a „majdnem" (beinahe) 90 év kezdete nem lehetett 1708-ban, amiikor a Rákóczi-szabadságharc javában folyt; nem valószínű, hogy a zsidóság a harcok alatt telepedett volna itt le, de azért sem, mert a Czirákyak csak 1730-ban vették meg ezt az uradalmat, (v. ö. 9—10, 18.) 29 O. L. P. 707. Zichy-lt. 1199. cs. 54. NB. No. 2. 4. 30 Kun Lajos: A veszprémi zsidóság múltja és jelene. Veszprém 1932. 12. Véleményem szerint helyesen ítéli meg a bevándorlás valószínű okait. 31 Uo. 32 A Fejér megyei zsidó összeírások megvannak a FML-ben. Judaica I. sorozat alatt és az OL. helyt. tan. lt. C. 29. Acta Judaeorum Fejér m. alatt. Az 1848. évi zsidó összeírást kiadta Pfeiffer Károly, Székesfehérvár, 1940. 33 Endrei W. i. m. 22. 34 Az 1736. évi zsidóösszeírás FML. Judaica I. ES Uo. az 1746. évi zsidóösszeírás. 36 O. L. Helyt. tan. lt. Acta Judaeorum 1736. 14 Veszprém m. 37 Neumann S.r. i. m. 14—16. 38 Földváry László: Adalékok a Duna melléki ev. ref. egyházkerület történetéhez II. Bp. 1898. 209. 39 A szombat napi zsinór, eruiv. talrmundi intézkedés, amely szerint zárit területen, mintha az egy ház lenne, ahol a legszükségesebb életfontosságú dolgok szombaton is elvégezhetők — felfüggesztik az eruvot, s ezen belül egy szombatnapi járóföldet. 2000 rőföt lehetett megtenni szombaton. Magyar Zsidó Lexikon. Szerk. Újvári Péter. Bp. 1929. 240—1241. 40 Neumann S.: i. m. 40., ill. Pfeiffer K.: i. m. 5. 41 Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története a honfoglalástól a világháború kitöréséig. Bp. 1922. 105—106. 42 Ld. a 22. sz. jegyzetet!
